Hogyan állapíthatjuk meg a pulzusunkat?

A nyugalmi pulzust legoptimálisabban reggel, még az ágyban mérhetjük, hiszen ekkor valószínűleg kipihent állapotban vagyunk. Hogyan mérjük a pulzusunkat és mit árul el rólunk? Lássuk!

Leginkább a nyaknál és a csuklónál érdemes kitapogatni a szívverést, ahol vékony a bőr. Ha már kitapintottuk a pulzust, nézzünk egy másodpercmutatós órát, és számoljuk a szívveréseket pontosan egy percig. Az is megfelel, ha csak 30 másodpercig számolunk és ezt az értéket szorozzuk meg kettővel.

Általánosságban elmondható, hogy a normál tartományban lévő pulzusszám az egészséges szervezet egyik jellemzője, a magas pulzus pedig számos egészségi kockázattal vagy állapottal mutathat összefüggést.

Ezekkel függhet össze a magas pulzusszám

elhízás,
alacsony vérnyomás,
gyengeség, alacsony energiaszint,
nem kielégítő vérkeringés, különösen a végtagokban,
mellkasi fájdalom vagy diszkomfort érzet,
nehézlégzés,
szédülés, hidegrázás, ájulás,
megnövekedett szívinfarktus, szívelégtelenség, stroke kockázat

Mennyi az ideális pulzus?

Az egészséges nyugalmi pulzus fogalmát érdemes személyre szabottan értelmezni, de általánosságban igaz, hogy a 60 és a 80 közé eső percenként mért érték tekinthető normálisnak, bár ez is nagy egyéni eltéréseket mutathat. Az aktuális pulzusértéket megemelheti például a fizikai aktivitás, az idegesség, a hormonális változások és a félelem, amelyet akár az orvosi vizsgálat is kiválthat – hangsúlyozza Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa - Az igazán edzett személyeknél ugyanakkor a 40 és 60 közti pulzusérték sem tekinthető kórosnak, hiszen az edzettség jellemzően lelassítja a szívverést.

Hogyan csökkenthetjük a pulzust?

Ha stressz hatására hirtelen megugrik a pulzusunk, gyors megoldást jelenthet, ha elkezdünk lassan, mélyen lélegezni, ha teszünk egy sétát, ha relaxálunk egy kicsit, akár nyújtással, vagy más testgyakorlatokkal, esetleg ha van időnk, veszünk egy meleg fürdőt.
Hosszútávon azonban a gyógyszeres kezelésen kívül csak bizonyos életmódfaktorok képesek normalizálni a magas pulzust.

Tippek a magas pulzus csökkentésére

Rendszeres testmozgás.
Hidratáltság – ha dehidratáltak vagyunk, a szívnek keményebben kell dolgozni, hogy stabilan működjön a véráramlás.
Stimulánsok (koffein, nikotin) mérséklése, elhagyása.
Kiegyensúlyozott étrend, zöldségekre, gyümölcsökre, olajos magvakra, fehér húsokra, halakra alapozva.
Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás.
Egészséges testsúly, ami nem terheli meg a szívet.
Stresszoldás, akár szakember segítségével, akár meditációval, jógával, kirándulással, vagy bármilyen személyre szabottan működő módszerrel.

Miért baj, ha magas a pulzus?

A magas pulzusszám nem ritka jelenség, és gyakran együtt jár az alacsony vérnyomással. Ennek az a természetes oka, hogy ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, fel kell gyorsulnia a szívverésnek, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Ugyanakkor bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást. Ezt a helyzetet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén kezelni is kell.

Számos szívbetegség, például a szívritmuszavar, sokáig rejtve marad az érintettek elől, mert nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. Mindenkinek ajánlott részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Fel kell figyelni arra is, ha – nyilvánvaló ok nélkül - rendszeres fejfájás, szédülés, vagy eszméletvesztés jelentkezik.

Ma már számos olyan műszeres vizsgálat – többek közt nyugalmi- és terheléses EKG, Holter-monitorozás, szívultrahang - áll rendelkezésre, amelyekkel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a kezelés. Ennek célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható és akár életmóddal, akár gyógyszerrel, akár a kettő kombinációjával beállítható legyen az optimális pulzusérték.

Így vessen véget a tavaszi fáradtságnak!

Ha alig tudja nyitva tartani a szemét, ha egy hosszabb séta is kihívást jelent, és állandóan csak aludna, akkor minden bizonnyal önt is utolérte a tavaszi fáradtság. Ne aggódjon, nincs egyedül, de legyen ön az első, aki búcsút int a levertségnek.

Hívja segítségül a természetet!

Használja ki a természet kincseit, és válogasson kedvére a pezsdítő gyógynövényekből! Az egyik legjobb tavaszi fáradtság elleni szer a ginzeng. Ez a növény nem csupán testileg, de szellemileg is felfrissít, ráadásul nagyszerű vágyfokozó. A ginzeng energiával tölti fel az egész szervezetet, emellett a stressz ellen is kiváló megoldás.

Méregtelenítsen!

A méreganyagokkal telítődött szervezet eleve lassabban reagál, így a tavaszi fáradtság is nagyobb eséllyel kopogtat az ajtónkon. Éppen ezért, lakása mellett a szervezetét is tisztítsa meg, figyeljen oda az étkezésére, egyen sok zöldséget, gyümölcsöt, sétáljon nagyokat, és csináljon végig egy méregtelenítő programot! A méregtelenítés nemcsak emésztésének és közérzetének, hanem hangulatának is jót tesz, valamint enyhíti a bőrproblémákat.

Figyeljen a nyomelemekre!

Nagyon fontos, hogy tavasszal is figyeljünk a vitaminok és az ásványi anyagok megfelelő arányára. Káposztával, naranccsal pótoljuk a C-vitamint, dióval a B-vitamint, fokozva ezzel vitalitásunkat, és megerősítve immunrendszerünket. Az ásványi anyagok közül a magnézium játszik fontos szerepet a fáradékonyság elleni küzdelmünkben, valamint a vércukorszint fenntartásában, és az izmok egészségében: a magnéziumot banánnal, vagy egy jó minőségű táplálékkiegészítővel is pótolhatjuk.

Ön is be van savanyodva?

Az egészséges életmód nélkülözhetetlen eleme a mozgás. De nem árt tudnunk, hogy a sportolásnak jelentős savasító hatása van, így különösen fontos, hogy a rendszeres mozgás mellett gondot fordítsunk a lúgosításra!

A sport és a savas kémhatás

Amikor sportolunk, izmainkban tejsav termelődik, ami a mai táplálkozási szokásokkal és életmóddal társítva hozzájárulhat szervezetünk elsavasodásához. A rengeteg tartósítószerrel kezelt élelmiszer, a mesterséges adalékanyagok, a sok stressz, a túlzott húsfogyasztás együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy szervezetünk sav-bázis egyensúlya felboruljon.

Ha szervezetünk már nem győzi a többlet sav kiválasztását, egyik megoldásként a savak egy részét a sejtek közötti térbe, a kötőszövetekbe tereli, vagy a csontok bázis tartalékát mozgósítja a kiválasztáshoz. Ettől később ízületi bántalmak alakulhatnak ki és csontjaink elgyengüléséhez is vezethet.

Diéta idején is lúgosítás

Ha a sport mellett még diétázunk is és a fogyókúra alatt valóban a zsírszövetből veszítettünk, a savtermelődés fokozottabb lehet. A bázikus élelmiszereket tartalmazó ételek fogyasztása ebben az esetben is rendkívül fontos: együnk minél több nyers, nyomelemekben, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, lúgosító hatású zöldséget, gyümölcsöt.

Ezzel párhuzamosan, igyekezzünk kevesebb húst magunkhoz venni és az sem árt, ha a citromos vizet a mindennapjaink részévé tesszük. Jó tudnunk azonban, hogy még a bio zöldségek fogyasztása sem hozhat teljes megoldást, így ha tehetjük, válasszunk egy megbízható, lúgosító hatású táplálékkiegészítőt!

Mit kell tudni a kötőhártya-gyulladásról?

A kötőhártya-gyulladás a conjunctivának nevezett laza, áttetsző hártyában lévő erek begyulladásakor alakul ki, a szemfehérjét rózsaszínné vagy vörössé változtatva. Az egyik leggyakoribb betegség felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt.

Ellentétben a közhiedelemmel, a kötőhártya-gyulladás nem minden esetben fertőző betegség. Kialakulásában négyféle tényező játszhat szerepet: allergiás reakció, idegen test a szemben, vírusos fertőzés vagy bakteriális fertőzés.

A kötőhártya-gyulladás okai

A leggyakoribb a vírusos fertőzés, ami általában a nátha vírusával kerül a szervezetbe, illetve előfordul herpesz-fertőzés esetén is. Allergiás reakciót bármi kiválthat a szemben és többnyire az oda nem való dolgok, mint a homok vagy a folyadékok, sőt még a kontaktlencsék is okozhatnak kötőhártya-gyulladást.

Természetesen, ha vírus vagy baktérium okozza a betegséget, akkor megnő a továbbfertőzés veszélye is. A beteg szem, de a vírusgazda orra is fertőző, ezeket megérintve a betegség képes átterjedni az egészséges emberre.

A kötőhártya-gyulladás tüneteit talán a legegyszerűbb felismerni a betegségek hosszú listáján. Mikor a hártya begyullad, nyálka és könny képződik, amivel a szervezet megpróbálja megvédeni a szemet. Általában az egyik szemen jelentkezik és legkönnyebben úgy ismerhető fel, hogy reggel az ember arra ébred, szemei mintha össze lennének ragasztózva.

A második árulkodó jel, a szemfehérjének bevörösödése, amit a gyulladás által jobban láthatóvá váló erek okoznak. Gyakori tünet a viszketés és a könnyezés, valamint a szemcsés érzés. Általában az éjszaka folyamán felgyülemlő nyálka reggelre kiszáradva tapad a szemhéjra és a szempillákra. Gyakori tünet a fényérzékenység és a homályos látás is.

Ha a betegség tünetei 24 órán belül nem múlnak el, fel kell keresni az orvost. A kezelésre az esetek döntő többségében otthon is van mód, de az orvosi beavatkozásra szükség van a gyulladás okának megállapításához. Bakteriális fertőzés esetén antibiotikum-kúrával a betegség gyorsan kezelhető, a vírus okozta gyulladás magától is elmúlhat 2-3 hét alatt.

A naponta többször, meleg vízbe áztatott kendővel végzett törölgetés enyhítheti a tüneteket, allergiás eredetű gyulladás esetén pedig hideg borogatás javasolt, míg a szemcseppek segíthetnek megelőzni a kiszáradást. A betegség ideje alatt a kontaktlencsék viselése nem ajánlott.
A legfontosabb azonban a megelőzés, vírusos vagy bakteriális fertőzés esetén különösen oda kell figyelni arra, hogy ne adjuk tovább a betegséget másoknak.