D-vitamin hiány

Tél végére sokan szenvednek a D-vitamin hiány tüneteitől. Melyek ezek és hogyan szüntethetjük meg?

D-vitamin zsírban oldódó vitamin, mely a szervezetben raktározódik. D1, D2 és D3 vitaminok tartoznak a D-vitamin gyűjtőnév alá – magyarázza Dr. Polgár Marianne gyermekorvos-gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A D-vitaminnak a szervezet számára legjobban felhasználható formája a D3-vitamin. Provitaminja a 7-dehidro-kolekalciferol, melyből a napfény UVB sugarának hatására a bőrben képződött D3-vitamin jut a szervezetbe.

Azonban nem a napfény az egyetlen lehetőség a D-vitamin felvételére. A tápanyagokkal is magunkhoz veszünk D3-vitamint, ilyen D-vitamin források: a tejtermékek, a tojás, a tőkehal és a tőkehal májának az olaja.

A D-vitamin hormon lenne?

A D-vitaminról az utóbbi évek kutatásai során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a csontok épségének megőrzésén kívül számos egyéb funkciót is ellát a szervezetben. Egyfajta hormonszerű anyagként működve szerepet játszik például az immunrendszer egészséges működésében is.

Gyakori fertőzéseket okoz a D-vitamin-hiány

A téli borongós hónapok alatt gyakran alakul ki hiányállapot, melynek tünete például a gyakori légúti fertőzésekben is megmutatkozhat. Hiányállapotra utalhatnak a gyakori felső és alsó légúti betegségek, bronchitisek, tüdőgyulladások. Ekcéma, pikkelysömör esetén a tünetek rosszabbodása is figyelmeztető tünet lehet.

A D-vitamin-hiányt betegségek is előidézhetik

A külső körülményeken kívül a szervezet kóros állapotai, betegségek és egyes gyógyszerek állandó szedése is vezethetnek D-vitamin hiányhoz. A bél olyan megbetegedései melyek felszívódási zavarral, zsírszéklet ürülésével járnak – megakadályozva a tápanyagok és a vitaminok felszívódását is – D-vitamin hiányos állapothoz vezetnek.

A D-vitamin feldolgozásához és hasznosulásához ép máj- és veseműködés is szükséges, ezeknek a szerveknek a betegségei esetében a normál mennyiségű D-vitamin bevitel mellett is hiányállapot jön létre.

Gyermekkorban az alacsony D-vitamin szint jele lehet, tehát a mérés különösen javasolt az alábbi tünetek esetén:

a bőr sápadtsága,
puha koponyacsontok,
boltozatos homlok,
elgörbült alsó végtagok („o” láb kialakulása)
mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”)
fokozott hajlam a csonttörésre
izomzat tónusának csökkenése,
fogzás és mozgásfejlődés késése,
gyakori légúti fertőzések.

A D-vitamin szintet évente javasolt szűrni

Kortól függetlenül és panaszmentes állapotban is javasolt a D-vitamin szint évenkénti ellenőriztetése, a hiányállapot, illetve a szövődmények megelőzése érdekében. A D-vitamin hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal és csontsűrűség méréssel történhet. Annak eldöntésére, hogy kinek és milyen adagú D-vitamin szedése indokolt, orvosi vizsgálat szükséges, és a vizsgálatok eredményének függvényében lehet a D-vitamin adását elkezdeni. Egyénre szabott D-vitamin kezeléssel a hiányállapot és a kóros tünetek megszüntethetők.

A nordic walking

A nordic walking – magyarra talán északi sétaként lehetne lefordítani – tulajdonképpen a gyaloglás és a sífutás ötletes keresztezése. Eredetileg a sífutók számára dolgozták ki, a cél az volt, hogy a sportolók nyáron is gyakorolhassák az egyébként csak a hóban alkalmazható speciális mozgásformákat.

Sport és hobby

Intenzív séta, két különleges bot segítségével, ami az izmok közel kilencven százalékát megmozgatja – így lehetne összefoglalni a nordic walking lényegét, ami egyszerre sport és hobby, hiszen kortól, nemtől és fizikai állapottól függetlenül bárki és bármikor elkezdheti, a gyerekek is könnyűszerrel elsajátíthatják. Ráadásul a nordic walking kifejezetten olcsó módja az egészségmegőrzésnek: nem kell hozzá sem pályabérlet, sem drága felszerelés, hidegben és melegben egyaránt űzhető!

Miért jó a nordic walking?

A legfontosabb, hogy egy igazi egészségmegőrző szabadidős sportról van szó, ami nem fáraszt ki túlzottan, ugyanakkor legalább húsz százalékkal több kalóriát éget el, mint a gyaloglás. Nem terheli az ízületeket, erősíti a hátizmokat – ez különösen a gerincbetegek, derékfájósok számára fontos –, valamint enyhíti a nyaki izmok kellemetlen feszülését. A nordic walking kifejezetten ajánlott szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek, illetve infarktus után lábadozóknak. Ezt támasztja alá az American Journal of Preventive Medicine tudományos szaklapban, 2013 januárjában megjelent kutatás, amelyben a salzburgi egyetem tudósai megállapították, hogy a nordic walking jótékonyan hat a nyugalmi pulzusra és a vérnyomásra, javítja az oxigénfelvételt, a fizikai terhelhetőséget és ezáltal az életminőséget.

Premenstruációs tünetek kezelése

Szervezetünk megfelelő működésében hormonjaink kulcsfontosságú szerepet játszanak, és a hangulatunkat is befolyásolják. Emiatt van az, hogy a menstruációt megelőzően nem csak testi, de lelki változások is bekövetkeznek. Sokan nehezen viselik ezt az időszakot, ezért fontos a premenstruációs tünetek kezelése.

A hormonok mennyisége az egészséges szervezetben is állandóan változik, a nőknél elsősorban a menstruációs ciklus befolyásolja. A megváltozott hormonszint adott esetben kellemetlen és zavaró tünettel jár. Valószínűleg ez hormonális változás okozza a premenstruációs tüneteket, közismertebb nevén premenstruációs szindrómát (PMS) is, amit a nők egy része nehezen él meg.

Száznál is több tünet

A menstruáció közeledtével az ösztrogén és a progeszteron szintje csökken, a tünetek pedig ezzel párhuzamosan jelennek meg, és széles skálán mozognak. Számuk megközelíti a 150-et, és a menstruáció előtti napokban, órákban, de akár két héttel korábban is jelentkezhetnek, ám a vérzés kezdetével az esetek többségében teljesen elmúlnak. A menopauzához közeledő nők körében viszont előfordul, hogy a vérzés ideje alatt is tovább szenvednek ezektől. A premenstruációs tünetek közé tartozik az alvászavar, álmatlanság, fáradtság, fejfájás, szédülés, ingerlékenység, izomfájdalom, puffadás, súlygyarapodás, az arcbőr és a haj zsírosodása, és a pattanások megjelenése. Emellett a mellek érzékenysége, libidó-csökkenés, lehangoltság, depresszió, hányinger vagy hányás, ödémásodás, és az édességek megkívánása is gyakori. A pajzsmirigy alulműködés, a magas prolaktinszint, és a mellékvesekéreg betegségei csak rontanak a helyzeten, egyes nőket a tünetek súlyossága munkaképtelenné teheti.

Tünetek kezelése

A premenstruációs tüneteket a táplálkozás, egyes nyomelemek és vitaminok hiánya, illetve az életmód is befolyásolhatják. Figyeljünk arra, hogy mit és mennyit eszünk, étrendünkbe iktassunk be minél több friss zöldséget és gyümölcsöt, omega-3 zsírsavat, és hagyjuk el az ödémásodást fokozó sót. Kerüljük a magas szénhidrát- és cukortartalmú ételeket, a finomított olajokat, és a szójaalapú termékeket, az alkoholt, a koffeint, ezek mind szerepet játszanak a nem megfelelő hormontermelődésben, így a nem kívánt hormonális változásokhoz. Fogyasszunk a hormonháztartás egyensúlyát támogató gyógynövényeket, melyek csökkentik az ödémásodást, a puffadást és a fájdalmas mellfeszülést. Igyunk gyermekláncfűből, benedekfűből, jam gyökérből készült teát, a kender vagy a kankalin főzetének fogyasztása szintén segít enyhíteni a PMS tüneteit. Vigyünk be többet a női szervezetet támogató vitaminokról és ásványi anyagokból. Ajánlott a több C-vitamin, E-vitamin, B-vitamin komplex, illetve a kalcium és magnézium, ezeket táplálékkiegészítők formájában is magunkhoz vehetjük. Hetente minimum háromszor fél órát sportoljunk, a mozgás oldja a feszültséget, és jó hatással van az endokrin rendszer működésére. A kevés, rossz minőségű alvás nem ad elegendő időt a hormonok megfelelő termelődéséhez, ezért próbáljunk meg napi 8 órát aludni. Aki hisz benne, annak érdemes a homeopátiás szerekhez fordulni, léteznek kimondottan a premenstruációs tünetek kezelésére való készítmények.