Ezt jelzik a szem körüli sárgás foltok

A magas koleszterinszint az esetek zömében csak a következményeivel hívja fel magára a figyelmet, azonban a szem körül látható jelei is lehetnek.

Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a kezelés kiemelt jelentőségéről beszélt.

Koleszterin-lerakódás a szem körül

A magas koleszterinszint egyetlen kivétellel nem jár látható tünetekkel. Ez a kivétel pedig a szemhéj bőrén látható koleszterin-lerakódás. Ezek a sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga foltok a xantelazmák, amelyekről ismert, hogy nagy mennyiségű koleszterint tartalmaznak. Ugyanakkor nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél fejlődnek ki ezek a látható foltok.

Mielőtt mindenért a túl sok zsíros táplálékot okolnánk, fontos tisztában lenni azzal, hogy koleszterin két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be őket (vagyis például a vegánok egyáltalán nem visznek be koleszterint), másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. Tehát létezik örökletesen magas koleszterinszint is, amit leginkább életmóddal lehet kordában tartani.

A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része a széklettel távozik, egy másik része viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, azonban ha magas a vérben a koleszterinszint, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben.

Koleszterin: különbség az LDL és a HDL között

Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata.

Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt.

Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Mit lehet tenni a koleszterinszint csökkentéséért?

A ma elfogadott nézet szerint betegek esetében minél alacsonyabb a koleszterin, annál jobb. Másrészt más az elérni kívánt koleszterinérték egy egyébként egészséges, de magas koleszterinértékkel rendelkező személy esetében, mint a veszélyeztetett, vagy a stroke-on, infarktuson átesett betegnél. A teendők két alapeleme az orvosi, akár gyógyszeres kezelés és az életmód megreformálása. A megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll a tartós eredményesség záloga.

A vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket kitartóan, évekig kell szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, szükség esetén változtathasson azon.

A páciens felelőssége pedig egy új, egészséges életmód kialakítása, amelynek alapelemei:

Rendszeres testmozgás, amely erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet.
Kiegyensúlyozott, alacsony zsírtartalmú ételekre épített táplálkozás.
Az optimális testsúly elérése, a túlsúly megelőzése vagy csökkentése. Már 3 kg súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár. A helyes fogyás érdekében érdemes az életmód orvoslás segítségét igénybe venni.
A dohányzás elhagyása, hiszen ez önmagában is érszűkítő hatású, tehát a magas koleszterinszinttel együtt fokozott veszélyt jelent.
Mivel a koleszterin szintje az életmódon kívül örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.

Megelőzhető a nátha?

Szinte nem telik el nap anélkül, hogy fel ne tegyék a szülők ezt a kérdést: hogyan tudják megelőzni a náthát és a többi hurutos betegséget? Mit adjanak a gyereknek, hogy növelje ellenálló képességét, erősítse immunrendszerét? Ki kell ábrándítanom a szülőket: nincs csodaszer. A vitaminok fontosak, de nem védik ki a náthát, viszont ha "tömjük beléjük", a túladagolással még bajt is okozhatunk. Az egyéb "immunerősítőnek" titulált tabletták, porok, teák hatása finoman szólva is kétséges. Akkor hát mit tegyünk? Tehetünk egyáltalán valamit? Persze, csakhogy nem csodapirulákkal, hanem életmódváltással.

Nem az az egyedüli üdvözítő módszer, hogy óvjuk magunkat és csemeténket a széltől is, hanem ellenkezőleg: eddzünk, menjünk minél többet a szabadba, mozogjunk sokat. Járjunk a gyerekkel kirándulni, és ne tömjük édességgel, mert a túltápláltság nem használ. Szerettessük meg vele a zöldséget, a gyümölcsöt. Mindez csak akkor sikerül, ha magunk jó példával járunk elöl. Ebbe beletartozik az is, hogy el kell(ene) dobnunk a cigarettát, már csak azért is, mert a dohányfüst nemcsak nekünk, de a velünk élőknek is árt. Ha ezek után mégis beüt a nátha, nincs mit tenni - fogadjuk kellő méltósággal. És sok-sok zsebkendővel.

Az allergia okai, tünetei

Allergia az a jelenség, amikor a szervezet immunrendszere kórosan reagál általában ártalmatlan anyagokra (allergénekre). Ezek az anyagok jelen lehetnek a levegőben, ételben vagy a megérintett tárgyakon. Az allergiának fontos szerepe van egyes betegségek (például asztma és ekcéma) kialakulásában is.

Ha az allergiás ember érintkezésbe kerül az allergénnel, az immunrendszer egy speciális antitestet (IgE) kezd el termelni. Más sejtek egyéb anyagokat - például hisztamint - termelnek, amelyek szintén hozzájárulnak az allergiás tünetek kialakulásához.

Leggyakoribb allergének

A leggyakoribb környezeti allergén a poratka, vagyis pontosabban annak széklete.
A különböző pollenek - fűpollen, fapollen, gyompollen - szintén gyakran előforduló allergének, mint ahogy az állati bőrdarabkák is.
Számos élelmiszer válthat ki allergiát, a leggyakoribbak a földimogyoró, tejtermékek, tojás és halak által kiváltott allergia. A valódi ételallergia azonban ritka, a tüneteket leggyakrabban az immunrendszert nem aktiváló élelmiszerintolerancia okozza.
Egyes rovarok csípése szintén okozhat allergiás reakciót.
A cigarettafüstöt gyakran sorolják az allergének közé, bár valójában inkább irritáns mint allergén, ami azt jelenti, hogy önmagában nem vált ki allergiás tüneteket, de a fennálló allergiát súlyosbítja.

Allergiás tünetek

A tünetek attól függően alakulnak ki, hogy az allergén a szervezet melyik részével érintkezett. Így a szénanátha (más néven allergiás rinitisz) szem- és orrtüneteket - többek között orrfolyást, szemviszketést, könnyezést, torokirritációt, orrdugulást - vált ki.

Allergiás kontakt dermatitisz (bőrgyulladás, melyet a bőr és az allergén - pl. nikkel - érintkezése vált ki) esetén bőrvörösség, hámlás, viszketés alakulhat ki azon a ponton, ahol a bőr és az allergén érintkezett.
Étellel, rovarcsípéssel szembeni allergia esetén csalánkiütés (viszkető hólyagok és bőrvörösödés) jelentkezhet.

Az allergiának számos oka és tünete lehet, ezért allergia gyanúja esetén mindenképpen javasolt a háziorvossal konzultálni.

Súlyos allergiás reakciók

A nagyon súlyos allergiás reakciót anafilaxiának nevezzük; ennek során kiterjedt bőrvörösödés, légzési nehézség, jelentős vérnyomásesés, végső stádiumban pedig eszméletvesztés is kialakulhat.

Ez életveszélyes állapot és azonnali orvosi beavatkozást igényel (azonnal mentőt kell hívni)!

Mi váltja ki az allergiát?

Bár az allergiát közvetlenül örökölni nem lehet, az arra való hajlam viszont örökölhető, ezt orvosi szakszóval atópiának nevezzük. Az allergiás reakció akkor jelentkezik, amikor a szervezet érintkezik az allergénnel.

Ha egyszer kialakult valamely allergénnel szemben az érzékenység, akkor az allergiás reakció minden esetben kialakul, amikor a szervezet az adott allergénnel érintkezésbe kerül.

Az allergia diagnosztizálása

Allergia gyanúja esetén konzultálni kell a háziorvossal, aki beutalót adhat allergológus szakorvoshoz az allergia diagnózisához szükséges bőrpróba vagy vérteszt (RAST - radioallergosorbent test) elvégzésére.

A bőrpróba során az alkar belső felszínére az allergént tartalmazó folyadékot cseppentenek, majd egy vékony tűvel a csepp alatti bőrt megkarcolják. A bőrön kialakuló elváltozás nagyságából következtetni lehet az allergia súlyosságára. Egyszerre akár 30 allergénnel is elvégezhető ez a vizsgálat, így egy vizsgálattal ki lehet szűrni azt az anyagot, amely az allergiát okozza.

Rákmentes kerti grillezés

Néhány egyszerű változtatással megoldható, hogy a nyári esték grillpartijain elkészített és elfogyasztott ételek kevesebb olyan anyagot tartalmazzanak, amelyekről már kiderült, hogy növelik a rák kialakulásának kockázatát.

Alice Bander, az Amerikai Rákkutató Intézet munkatársa szerint érdemes változtatni azon, hogy mit sütögetünk a szabadban, és azon is, hogy miként tesszük ezt. A nagy adag vörös húsok, a feldolgozott hústermékek és a túlpörkölt, megégett étel egészségügyi kockázatot hordoz hosszabb távon.

Ahol a hús megszenesedik a grillen, ott heterociklikus aminok (HCA vegyületek) és policiklusos aromás szénhidrogének (PAH vegyületek) képződnek, amelyekről már több tanulmány kimutatta, hogy rákkeltő hatásúak.

Bander az alábbi változtatásokat javasolja a biztonságosabb grillezés érdekében:
– Kevesebb vörös hús kerüljön a rácsra, viszont jóval több színes zöldség és gyümölcs, amelyekkel értékes fitovegyületeket veszünk magunkhoz, ezek a természetes növényi összetevők ugyanis védő hatásúak a rák ellen.

Érdemes kipróbálni a spárga, hagyma, gomba, cukkini, padlizsán vagy a kukorica grillezett változatát.

A gyümölcsöket bekenhetjük vékonyan növényi olajjal, mielőtt a grillrácsra tesszük, a legjobb állag eléréséért pedig kissé éretlen vagy közepesen érett állapotban lévőket válasszunk!

A vörös húsok egy részét érdemes kiváltanunk fehér húsokkal, például csirkével és hallal.

Az előpácolt húsokban kevesebb HCA vegyület keletkezik sütéskor, ezért érdemes legalább 30 percig citromlében vagy fűszerezett ecetben pácolni a szeleteket.

Ha részlegesen előpároljuk a húst, akkor kevesebb ideig tesszük ki a grillezés alatt olyan magas hőmérsékletnek, amelyen a káros anyagok keletkeznek. Ezt a műveletet azonban közvetlenül a grillen való sütés előtt kell elvégezni, a hús nem állhat hosszabb ideig az előpárolás és a sütés között.

Kisebb lángon, lassan is megsül a hús. Így kevesebb HCA és PAH vegyület keletkezik, ezért szánjunk inkább hosszabb időt a grillezésre!

A húsok előkészítésekor a zsírdarabokat nemcsak kalóriatartalmuk miatt érdemes eltávolítani, hanem azért is, mert a tűzbe csöpögve a láng fellobbanását okozza, amely így túlságosan megpörköli a húst. A mindezek ellenére megégett, egészségre káros anyagokat tartalmazó darabokat késsel távolíthatjuk el a hússzeletről.

Minden korosztály számára fontos a védelem

Központi égitestünk és egyben életünk, létezésünk legfőbb alapfeltételeit biztosító csillaga a Nap. A Nap elektromágneses sugárzást bocsájt ki, melynek több, nanométerben kifejezett hullámhossz tartományra osztható szakasza ismert. Van olyan szakasza, ami hőt biztosít számunkra és van olyan, a 380 és 780 nm közötti tartományban, ami magát a fényt, melynek köszönhetően láthatunk. A növények a sugárzás hatására képesek fotoszintetizálni, aminek hála oxigént termelnek. A Nap által kibocsájtott elektromágneses sugárzásnak azonban nem csak előnyös tulajdonságai vannak, hanem léteznek árnyoldalai is. Az UV-sugárzás közvetlenül a látható fény alatti, 100 és 400 nm-es hullámhossz tartományba eső részt jelenti. Az UV-sugárzást 3 további szakaszra oszthatjuk fel: UV-C, UV-B és UV-A. Az UV-C teljes egészét, valamint az UV-B tartomány egy részét képes a légkörünk ózonrétege megszűrni. Az UV-A tartomány az ózonréteg, az esetlegesen fennálló felhők, a borús időjárás ellenére is képes minket elérni, ezért ez ellen védekeznünk kell.

Hogyan hat a szervezetre az UV-sugárzás, mennyire káros?

Az UV-sugárzásnak jótékony és káros hatásai is vannak. Jótékony hatásai közé sorolhatjuk azt, hogy bőrünkben segíti a D-vitamin termelődését, illetve támogatja a csontképződést. Ha az UV-sugárzás káros hatásaira gondolunk, akkor első sorban a bőrleégés juthat eszünkbe. Nyáron, ha nem kenjük be magunkat idejében naptejjel, leég a bőrünk, ami elég fájdalmas. Rövidtávon tehát, a fájdalom elkerülése a cél, ha az UV-sugárzással szembeni védekezésre gondolunk. Gondoljunk e mellett arra is, ha testfelületünk jelentős részét be is kenjük naptejjel, szemünk környékét és értelemszerűen szemünket kihagyjuk, gyakran nem is gondolunk rá, hogy ez megtörténik. Pedig a szemkörnyéki szövetek és maga a szem – az egyetlen olyan belső szervünk, amit közvetlenül érnek a külvilág hatásai – jóval érzékenyebb terület, mint bármelyik másik testrészünk. A hosszabb távú hatások kezdetben fájdalommentesek, azonban annál nagyobb jelentőségűek. Az minket érő UV-sugárzás a bőr sejtjeinek állományában okoz elváltozást: a bőrszövetekbe hatolva a kollagén rostokat károsítja, ami a bőr öregedési folyamatait gyorsítja fel (a folyamat latin elnevezése: dermatoheliosis). Másfelől a bőr sejtjeinek DNS-ét károsítva, olyan degeneratív folyamatok kezdődhetnek el, amik később bőrrák kialakulásához is vezethetnek. A bőrrákok 5-10%-a a szemek környékén alakul ki. Az UV-sugárzás továbbá felel a szürke hályog kialakulásáért, illetve a kialakulási folyamat felgyorsításáért. Nem elhanyagolható következményekként még ide sorolható a szaruhártya UV-sugárzás okozta gyulladásos állapota, a kötőhártyán idővel kialakulni képes jóindulatú, ugyanakkor esztétikailag nem túl szép és csak műtéti eljárással eltávolítható szövetszaporulatai (pinguecula, pterygium).

Hogyan lehet védekezni az UV-sugárzás ellen? Miért fontos az UV védelem?

Az UV védelem fontos, hiszen a hatásai visszafordíthatatlanok. Védekezési módok lehetnek a naptej és kalap, de ezekkel csak az arcunk, szemünk részleges védelme biztosított, ezért nem elegendőek. Erős napfényben egy jó minőségű napszemüveg, ha pedig napszemüveget nem viselünk, a teljes UV védelmet adó színtelen szemüveglencsék is megóvnak bennünket. A szemünk az egyetlen, külső környezettel közvetlen kapcsolatban álló belső szervünk. Szemünk és a szem környéki bőrszöveteink sokkal, de sokkal érzékenyebbek, mint testünk bármely másik része. Gyakran mégis ezeknek a területeknek a védelméről feledkezünk meg. Színtelen szemüveglencsék esetén nagyon fontos, hogy az adott típus ne csupán UV védelmet garantáló réteggel rendelkezzen, hiszen ezek a rétegek csak az UV bizonyos helyzetekben történő visszatükröződésétől óvnak. Alapvetően fontos, hogy az adott szemüveglencse alapanyagában is legyen UV elleni összetevő, hiszen ezáltal lesz képes teljesen kiszűrni a minket érő UV-sugárzást. Külön kiemelendő, hogy a jó minőségű napszemüvegek esetén már megszokhattuk, hogy az adott darab 400 nm-ig képes UV-védelmet biztosítani, de eddig talán kevésbé figyeltünk oda arra, hogy színtelen optikai lencsénk milyen UV védelmi teljesítményre képes. Természetesen ebben az esetben is alapvető fontosságú, hogy a szűrőképesség egészen 400 nm-ig kiválóan működjön, hiszen ez jelent teljes UV védelmet.

Mely évszakokban kell figyelni a védelemre?

Tévhit, hogy csak nyáron, kánikulában. Egész évben, minden nap ér minket UV-sugárzás. Így szemüvegesek számára előnyt jelentenek a teljes UV védelmet biztosító színtelen szemüveglencsék.

Korosztálytól függ-e, kire hogyan hat a sugárzás? Van-e érzékenyebb generáció?

Minden korosztály számára fontos a védelem, mindenkire vannak káros hatásai. A gyerekeket különösen fontos védenünk a káros sugaraktól, hiszen az ő bőrük vékonyabb, szervezetük pedig érzékenyebb az UV-sugárzásra is.

Mik a legelterjedtebb tévhitek az UV-sugárzás kapcsán?

Nem igaz, hogy csak délben van erős UV-sugárzás. Délben, amikor a Nap felettünk jár, kisebb testfelületen érnek minket a sugarai közvetlenül, mint abban az esetben, amikor lemenő vagy feljövő fázisban van. Ha szemből érkeznek ránk a Nap sugarai, jelentősen nagyobb testfelületünket érhetik közvetlenül. Az sem igaz, hogy csak a közvetlen napsugárzás jelenti a problémát, hiszen a napfény és egyben az UV-sugárzás jelentős része főként különböző tereptárgyakról, épületek ablakairól, üvegfalakról, a víz felszínéről tükröződnek vissza. Az sem igaz, hogy az UV-sugárzással szemben csak akkor kell védekezni, amikor a Nap által keltett hőérzet is magas, amikor meleg van, mert a Nap hőjétől függetlenül ér minket UV-sugárzás. Ezért nemcsak nyáron kell védekezni, amikor tiszta az ég és kánikula van, hanem a többi évszakban is, egész évben, akkor is, amikor borús az ég, hiszen az UV a felhőkön is képes áthatolni. De síelés közben, amikor a hegyekben vagyunk, nincs kánikula, a hó által visszavert fény és UV-sugarak hatására az arcunk mégis lebarnul. Ez a jelentős UV-sugárzás miatt lehetséges.