Helytelen táplálkozás, gyulladások, stressz, ételmérgezés, fertőzések, gyógyszerek mellékhatása, a bélflóra egyensúlyának felborulása, nem megfelelő bélmozgás: bármelyik lehet a hasmenés kiváltó oka. Fontos tudnunk, mi áll ennek a kellemetlen állapotnak a hátterében, hiszen ettől függ, milyen kezelést kell alkalmaznunk. És azt se feledjük, hogy bár a hasmenés segítségével szervezetünk káros anyagoktól is megszabadulhat, az elhúzódó hasmenés akár az életünket is veszélyeztetheti.
Amikor a hasmenés kezeléséről van szó, a legfontosabb tudnivaló, hogy a hasmenés önmagában nem betegség, hanem tünet: a szervezet jelzése, hogy valami nincsen rendben, nem működik megfelelően. Ahhoz, hogy a hasmenés megszüntethető legyen, meg kell határozni a kiváltó okát. Ez dönti el a kezelés módját, illetve azt, hogy egyáltalán szükség van-e bármiféle beavatkozásra, hiszen a hasmenés a szervezet öngyógyító reflexe is lehet: hozzájárulhat ahhoz, hogy gyorsabban megszabaduljunk az emésztőrendszert irritáló, vagy egészségünket másképpen veszélyeztető (méreg)anyagoktól. Hasmenésről abban az esetben beszélhetünk, ha naponta legalább háromszor híg székletet ürítünk. A napi tíznél több hasmenéses ürítés már súlyos állapotnak számít.
A hasmenés fajtái
Akut hasmenés: legfeljebb három napig tart, és általában nem jelent nagyobb problémát.
Krónikus hasmenés: a több, mint három napja fennálló hasmenés esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, és javasolt a székletvizsgálat elvégzése. A jelentős tápanyag- és folyadékvesztés miatt ugyanis a vér besűrűsödik, a keringés bármikor összeomolhat. A bélfal gyulladása miatt, a bélrendszerből kiszivárgó mérgek is életveszélyes állapotot idézhetnek elő. Intő adat, hogy a krónikus hasmenés következtében évente több millió ember veszíti el az életét.
A hasmenés típusai
A hasmenés közvetlen kiváltó oka, hogy a vastagbélben nem történik meg, vagy elégtelen a folyadék visszaszívása (pl. a túl gyors bélmozgások miatt), ezért az emésztés után visszamaradó bélsár nem képes besűrűsödni, híg, vízzel telített marad.
Fertőzéses (általában akut) hasmenés: az étellel, esetleg itallal a szervezetbe jutó kórokozók, illetve méreganyagok váltják ki. További tünete a hőemelkedés, esetleg láz, valamint a hányinger és a hasfájás.
Vírusos hasmenés: amennyiben a fertőzést vírus okozza (gyerekekre különösen a rotavírus jelent veszélyt), általában néhány nap alatt elmúlik, de az immunerősítés és a fokozott folyadékpótlás ilyenkor is erősen ajánlott.
Bakteriális hasmenés: a fertőzéses hasmenés gyakori előidézői a Salmonella baktériumok, amelyek elsősorban a tojásos ételekkel, illetve a fertőzött vízzel nevelt növényekkel kerülnek a szervezetünkbe. A hasmenés mellett magas lázzal és heves hasfájással jár, a híg széklet sokszor véres és nyálkás. Minden negyedik esetben a Campylobacter baktérium –elsősorban a Campylobacter jejuni és a Campylobacter coli– tehető felelőssé a bélrendszeri fertőzés és ezáltal a hasmenés kialakulásáért. Jellemzően a baromfi, illetve más (mélyhűtött) húsokon és a nyers tejen keresztül terjed, ha viszont 75 fok feletti hő –sütés, főzés– éri, a kórokozó elpusztul. Amennyiben elszaporodnak, kár súlyos és elhúzódó hasmenést okozhatnak a normál bélflóra részét képező E. coli törzsek, amelyek az utazók hasmenésével is összefüggésbe hozhatók.
Ozmotikus hasmenés: az ozmotikusan aktív, vízben oldható, de nehezen felszívódó anyagok a székletben tartják a vizet. Ilyenkor a bélben annyi víz gyűlik fel, amit a bélbolyhok már nem tudnak felszívni, ezért a folyadék a széklettel távozik. Könnyen kiszáradáshoz vezethet, a koplalás azonban jó eséllyel megszünteti a panaszokat. Előidézője lehet a liszt- és laktózérzékenység, illetve a hasnyálmirigy működési zavara.
Gyulladás okozta hasmenés: a bél nyálkahártyájának gyulladása miatt termelődő nyálka akadályozza a víz és az elektrolitok felszívódását. Ennek eredménye a rendkívül híg és nyálkás széklet, valamint az erős hasi görcsök.
Túlzott bélmozgás: amikor a táplálék a fokozott bélmozgások miatt túl gyorsan halad át a bélcsatornán, a benne található folyadék elégtelenül szívódik fel. A széklet feldúsul vízzel, és kialakul a hasmenés.
Stressz, utazás: az idegesség, a stresszes állapot következményeként hasmenés jelentkezhet. Hosszabb utazáskor –ha nem valamilyen étel a kiváltó ok– ezért fordul elő sokaknál hasmenés.
Betegségek, működési zavarok: számos betegség tünete lehet a hasmenés. Ezek közül a leggyakoribb a hasnyálmirigy betegségéből adódó enzimhiány, a májelégtelenség, a pajzsmirigy túlműködés, a pajzsmirigyrák, a cukorbetegség és a vastagbéldaganat.
Ételmérgezés, allergia: elsősorban akut hasmenést váltanak ki az ételmérgezések, illetve az allergén, a belekben irritációt okozó összetevők. Szintén hasmenés lehet a következménye a túlzott alkoholfogyasztásnak.
IBS: az irritábilis bél szindróma (IBS) egyik jellemző tünete a krónikus hasmenés, illetve a székrekedés és a hasmenés váltakozása.
Gyakran előfordul, hogy a vízben nem oldható rostokat tartalmazó zöldségek/gyümölcsök (paprika, hagyma, kivi, káposzta) hatására lesz híg a széklet, ezek a rostok ugyanis felgyorsítják salakanyag áthaladását a vastagbélen. Amint abbahagyjuk a fogyasztásukat, a hasmenés rövid időn belül megszűnik. Hasmenéshez vezethet az antibiotikumos kúra is, ilyenkor rendszerint a bélflóra egyensúlyának felbomlása a kiváltó ok.
Akut hasmenés kezelése
A rövid ideig tartó, jellemzően étkezés után jelentkező akut hasmenés kezelésének leghatékonyabb módja az egy napos koplalás, majd másnap a kímélő étrend követése (főtt rizs, főtt burgonya, banán, kétszersült), miközben naponta legalább 4-5 liter folyadékot (a víz mellett különösen ajánlott napi néhány deciliter sós víz és/vagy bélnyugtató gyógytea, kamilla, borsmenta) fogyasztunk. A harmadik naptól a puffasztó ételek és citrusféléken kívül bármit ehetünk. Hasmenés ellen sokat segíthet a 3 dl vízhez kevert 3 kávéskanál bio almaecet, amit az étkezések előtt kortyolva igyunk meg – semlegesíti a bélben kicsapódó mérgeket és megfogja a székletet. Ha a hasmenés enyhébb, jó szolgálatot tehet a vízben oldható rostokat (főleg pektint) tartalmazó sárgarépa, cékla, alma, spenót, zabpehely és birsalma.
Krónikus hasmenés kezelése
Nagyon fontos, hogy krónikus hasmenés esetén keressünk fel orvosunkat, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat, és ennek alapján meghatározza a terápiát. Általánosságban elmondható, hogy a krónikus hasmenés enyhítésének módja a kiváltó okok megszüntetése, a kímélő étrend, a folyadékbevitel jelentős növelése, a gyulladáscsökkentés, valamint a széklet sűrítését elősegítő gyógyszerek és a vízben oldódó rostok szedése.
Segítenek a probiotikumok
A hasmenés, és különösen a krónikus hasmenés szinte mindig összefügg a bélflóra egyensúlyának felborulásával. Ezért ajánlott a probiotikumok fokozott bevitele, amivel helyreállítható a bélflórát felépítő, probiotikus baktériumok megfelelő aránya, ezáltal enyhíthető, illetve megszüntethető a hasmenés is. Ahhoz, hogy a probiotikumok kifejthessék a hatásukat, prebiotikumokra is szükség van: ezek ugyanis táplálékul szolgálnak a probiotikus baktériumok számára. Antibiotikum kúra előtt vagy alatt a Saccharomyces boulardii, rotavírus esetén a Lactobacillus rhamnosus GG és a Lactobacillus reuteri, a stressz hatására kialakuló hasmenés ellen a Lactobacillus acidophilus és a Bifidobacterium bifidum, a gyulladás miatt jelentkező hasmenés kezelésében a Saccharomyces boulardii baktériumot tartalmazó probiotikumok lehetnek segítségünkre, míg az utazók hasmenése enyhítésére a Bifidobacteria bifidum és az S. boulardii jelenti a legjobb megoldást.
Hasmenés megelőzése méregtelenítéssel
Csökkenti a gyulladásos eredetű, illetve a vastagbélben lerakódó mérgek okozta hasmenés kockázatát a méregtelenítő- és béltisztító kúra. A méregtelenítés és a béltisztítás segítségével ugyanis még időben eltávolíthatóak a bélrendszerben lerakódott mérgek és káros salakanyagok, így megelőzhető a gyulladások, valamint az irritációk kialakulása. A megfelelő kúra elvégzésével ráadásul a bélmozgások és a bélflóra egyensúlya is helyreállítható.
