Sertésinfluenza 1976-ban

1976. február 5-én Fort Dixben egy újonc katona arra panaszkodott, hogy fáradt és gyenge. A következő nap meghalt és később négy társa is kórházba került. Két héttel a katona halála után egészségügyi tisztviselők azt jelentették be, hogy a halálesetet sertésinfluenza okozta és egy ahhoz hasonló törzsről van szó, amely az 1918-as világjárványt okozta.

Ez nagy riadalmat okozott és az egészségügyi kormányzat hivatalnokai sürgettek, hogy Gerald Ford elnök határozzon minden amerikai beoltásáról a vírus ellen. Az oltási program késedelmesen haladt, de mire felhagytak vele, a népesség 24 százaléka megkapta az oltást.

A történethez hozzátartozik, hogy a Guillain-Barré szindróma mintegy 500 esetét – és a súlyos tüdőkomplikációk miatt bekövetkező 25 halálesetet – valószínűleg a vakcinára való immun patológiai reakció okozta. A szindrómával más influenza-vakcinákat nem hoztak összefüggésbe.

Meghűlés

A meghűlés kifejezés félrevezető. A gyermeket a meghűléstől féltő szülők sokszor túlságosan befűtenek a szobában, márpedig pont ezzel veszélyeztetik a nyálkahártyákat. Ezek főként a száraz levegőjű szobában válnak érzékennyé, s ha azután a gyerekkel sétálni megyünk, teljesen védtelen lesz a kórokozókkal szemben. Ügyelni kell tehát mérsékelt fűtésre, párásításra.

Éjszaka is inkább hűvösebb (16-18 °C) legyen a szobában, mint túl meleg. Ha viszont már sikerült összeszedni a megfázást, az egyenletes párás meleg jobban segít. Nem szabad megfeledkezni azonban az időnkénti szellőztetésről sem.

Szellőztetés idejére a beteg vonuljon a lakás másik helyiségébe, és akkor menjen csak vissza, ha a szoba levegője ismét kellemes meleg. Az orr ki- és bedugulása a legjobb "műszer" a megfelelő hőmérséklet mérésére. 

Mi az egészséges táplálkozás lényege?

Mi az egészséges táplálkozás lényege? Sokféleképpen próbálták már összefoglalni. A hozzáférhető irodalom egymásnak ellentmondó tanácsokat ad. Mindenki szeretne egészségesen élni és táplálkozni, azonban konkrét tanácsok nélkül ez nehezen sikerülhet, hisz nem lehet mindenki képzett egészségügyi szakember.

1. Fontos a változatosság!
Minél változatosabban, többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket. Ne ragaszkodjunk a megszokotthoz, ízleljünk meg más ételeket is, kipróbálás után mondjunk csak véleményt, ne legyenek előítéleteink. A sokszínű, nem gyakran ismétlődő ételsorokat tartalmazó étrend önmagában komoly biztosítékot jelent arra, hogy minden szükséges tápanyagot megkap a szervezetünk.

2. Kerüljük a zsírt!
Együnk kevésbé zsíros ételeket: a főzéshez, sütéshez inkább használjunk olíva olajat. Különösen fontos ez a keveset mozgók, az ülőfoglalkozásúak számára. Részesítsük előnyben a gőzölést, párolást, a fóliában, teflonedényben vagy fedett cserépedényben, mikrohullámú sütőben készítést a zsiradékban sütéssel szemben. Mellőzzük a rántást, kedvezőbb a kevés liszttel, keményítővel készített habarás.

3. Csökkentsük a só mennyiségét!
Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékelten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni. Különösen kerüljük a sózást gyermekeknél, mert az ekkor kialakult ízlés az egész életre kihat. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kevésbé sózottakat. Az ételek változatos ízesítésére sokféle fűszert használhatunk.

4. Figyeljünk oda az édességekre!
Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között, főleg nem helyette. Ételeinket egyáltalán ne, legfeljebb nagyon csekély mértékben cukrozzuk. Ahol lehet, cukor helyett használjunk mézet, természetes édesítőszereket (nyírfacukrot, sztíviát). Igyunk inkább természetes gyümölcs- és zöldséglevet, mintsem italokat, szörpöket. A kávéba, teába - ha egyáltalán szükséges - inkább mesterséges édesítőszert tegyünk. Ne szoktassuk a gyermekeket az édes íz szeretetére.

5. Tejtermékek!
Naponta fogyasszunk savanyított tejterméket (pl. sajtot, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot). A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk.

6. Gyümölcsök mindenek előtt!
Rendszeresen, naponta többször is együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét (salátának elkészítve, erre télen is van mód), párolt főzeléknövényt, zöldséget.

7. A gabonák és a köretek!
Asztalunkra mindig kerüljön teljes kiőrlésű gabonából készült vagy barna kenyér. Köretként vagy a fogás alapjaként inkább a párolt zöldségféléket válasszuk a burgonya, tészta helyett. Használjunk olyan gabonákat, amelyek vitaminokkal, ásványi anyagokkal telítettek: köles, hajdina, zab stb.

8. Napi 4-5 étkezés javasolt!
Naponta négyszer-ötször étkezzünk. Egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi táplálékmennyiséget. Együnk nyugodtan, kényelmes körülményeket teremtve, nem kapkodva. A főtt ételeket elkészítésük után mielőbb tálaljuk, ne tároljuk melegen órákig. Legyen meg a napi megszokott étkezési "menetrendünk", lehetőleg mindig azonos időpontban együnk.

9. Igyunk eleget!
A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható. Az alkohol káros, a szeszes italok energiafelesleget jelentenek táplálkozási szempontból, ezért is kerülni kell ezeket. Gyermekeknél a legkisebb mennyiségben is tilosak.

10. Vannak tiltott ételek?
A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek. Bőséges fogyasztásra javasolt: elsősorban gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, hal, továbbá barna kenyér, burgonya. Mérsékelt fogyasztásra javasolt: nem zsíros húsok és húskészítmények, zsírszegény tej és tejtermékek, zsiradékok (célszerű a zsír helyett az olaj, a vaj helyett a margarin), tojás, tészta, száraz hüvelyesek. Kerülni javasolt: édességek, fagylalt, cukrozott készítmények (befőtt, lekvár is), zsíros húsok, zsíros ételek, tejszín, cukor, cukros üdítők, só, tömény italok, sör, bor. Figyeljünk a csomagolt élelmiszereken feltüntetett energia- és tápanyagértékekre, egyéb összetételi adatokra, amelyek sok segítséget adnak az élelmiszerek kiválasztásában és az étrend összeállításában.

11. Kerüljük a vörös húsokat!
A vörös húsokat (marha, sertés) kerüljük, részesítsük előnyben a fehér húsokat: hal, szárnyas. A halak elkészítésében remek receptekkel gazdagította a gasztronómia világát a mediterrán konyha, amelyik nem paníroz, hanem olívaolajon, gyors hevítéssel készíti el a fogásokat.

12. A mozgás nagyon fontos!
A helyes táplálkozás esetén sem hanyagolható el a rendszeres testmozgás és a súlykontroll. Az energia- és tápanyag-felhasználásra egyszerű módszert jelent értékelésére a testtömeg mérése: a megfelelő táplálkozás mellett a kívánatos testtömeg alakul ki, ezt a célt kell elérnünk.

Influenzatörzsek

A H3N2 madárinfluenza vírus Kínában sertéseket is megfertőzött és Vietnamban is kimutatták sertésekben, növelve a félelmet, hogy új, az emberre veszélyesebb variánsok jelenhetnek meg, megteremtve egy pusztító emberi járvány vírusát. Az egészségügyi szakértők szerint a sertések emberi influenzavírusokat hordozhatnak, amelyek géncsere útján kombinálódhatnak a H5N1 törzzsel és kialakíthatnak olyan formákat, amelyek már emberről emberre is terjedhetnek.

A H3N2 a H2N2-ből fejlődött ki antigéncsuszamlás (antigenic shift) révén, és ez a vírus pusztított a világszerte kb. egymillió ember halálát okozó 2-es szintű pandémiában, az 1968-as és 1969-es hongkongi influenza járvány során is.

Az éves emberi influenzajárványok domináns törzse a H3N2. Mért ellenállása a standard vírusellenes gyógyszerekre, az amantadinra és a rimantadinra az emberi szervezetben 2005–re 91 százalékra emelkedett. 2004 augusztusában kutatók Kínában H5N1 vírust mutattak ki sertésekben.

2005-ben felfedezték, hogy a H5N1 Indonézia egyes területein akár a teljes sertéspopuláció felét is megfertőzhette, anélkül, hogy tüneteket okozott volna. Chairul Nidom, az Airlangga Egyetem trópusi betegségek központjának virológusa (Surabaya, Kelet-Jáva) is végzett független kutatásokat: a Nature cikke szerint megvizsgálta 10 olyan, egészségesnek mutatkozó sertés mintáit, amelyek olyan nyugat-jávai területekről származtak, amelyek szomszédságában madárinfluenzával megfertőzött baromfifarmok voltak. A minták közül ötben ott volt a H5N1 vírus. Ugyanabban a régióban azóta az indonéz kormány is hasonló eredményekre jutott. A régión kívül lakó 150 sertés mintái negatívak lettek.