2024. június 15., szombat

Minden korosztály számára fontos a védelem

gyerekek fényvédelem

Központi égitestünk és egyben életünk, létezésünk legfőbb alapfeltételeit biztosító csillaga a Nap. A Nap elektromágneses sugárzást bocsájt ki, melynek több, nanométerben kifejezett hullámhossz tartományra osztható szakasza ismert. Van olyan szakasza, ami hőt biztosít számunkra és van olyan, a 380 és 780 nm közötti tartományban, ami magát a fényt, melynek köszönhetően láthatunk. A növények a sugárzás hatására képesek fotoszintetizálni, aminek hála oxigént termelnek. A Nap által kibocsájtott elektromágneses sugárzásnak azonban nem csak előnyös tulajdonságai vannak, hanem léteznek árnyoldalai is. Az UV-sugárzás közvetlenül a látható fény alatti, 100 és 400 nm-es hullámhossz tartományba eső részt jelenti. Az UV-sugárzást 3 további szakaszra oszthatjuk fel: UV-C, UV-B és UV-A. Az UV-C teljes egészét, valamint az UV-B tartomány egy részét képes a légkörünk ózonrétege megszűrni. Az UV-A tartomány az ózonréteg, az esetlegesen fennálló felhők, a borús időjárás ellenére is képes minket elérni, ezért ez ellen védekeznünk kell.

Hogyan hat a szervezetre az UV-sugárzás, mennyire káros?

Az UV-sugárzásnak jótékony és káros hatásai is vannak. Jótékony hatásai közé sorolhatjuk azt, hogy bőrünkben segíti a D-vitamin termelődését, illetve támogatja a csontképződést. Ha az UV-sugárzás káros hatásaira gondolunk, akkor első sorban a bőrleégés juthat eszünkbe. Nyáron, ha nem kenjük be magunkat idejében naptejjel, leég a bőrünk, ami elég fájdalmas. Rövidtávon tehát, a fájdalom elkerülése a cél, ha az UV-sugárzással szembeni védekezésre gondolunk. Gondoljunk e mellett arra is, ha testfelületünk jelentős részét be is kenjük naptejjel, szemünk környékét és értelemszerűen szemünket kihagyjuk, gyakran nem is gondolunk rá, hogy ez megtörténik. Pedig a szemkörnyéki szövetek és maga a szem – az egyetlen olyan belső szervünk, amit közvetlenül érnek a külvilág hatásai – jóval érzékenyebb terület, mint bármelyik másik testrészünk. A hosszabb távú hatások kezdetben fájdalommentesek, azonban annál nagyobb jelentőségűek. Az minket érő UV-sugárzás a bőr sejtjeinek állományában okoz elváltozást: a bőrszövetekbe hatolva a kollagén rostokat károsítja, ami a bőr öregedési folyamatait gyorsítja fel (a folyamat latin elnevezése: dermatoheliosis). Másfelől a bőr sejtjeinek DNS-ét károsítva, olyan degeneratív folyamatok kezdődhetnek el, amik később bőrrák kialakulásához is vezethetnek. A bőrrákok 5-10%-a a szemek környékén alakul ki. Az UV-sugárzás továbbá felel a szürke hályog kialakulásáért, illetve a kialakulási folyamat felgyorsításáért. Nem elhanyagolható következményekként még ide sorolható a szaruhártya UV-sugárzás okozta gyulladásos állapota, a kötőhártyán idővel kialakulni képes jóindulatú, ugyanakkor esztétikailag nem túl szép és csak műtéti eljárással eltávolítható szövetszaporulatai (pinguecula, pterygium).

Hogyan lehet védekezni az UV-sugárzás ellen? Miért fontos az UV védelem?

Az UV védelem fontos, hiszen a hatásai visszafordíthatatlanok. Védekezési módok lehetnek a naptej és kalap, de ezekkel csak az arcunk, szemünk részleges védelme biztosított, ezért nem elegendőek. Erős napfényben egy jó minőségű napszemüveg, ha pedig napszemüveget nem viselünk, a teljes UV védelmet adó színtelen szemüveglencsék is megóvnak bennünket. A szemünk az egyetlen, külső környezettel közvetlen kapcsolatban álló belső szervünk. Szemünk és a szem környéki bőrszöveteink sokkal, de sokkal érzékenyebbek, mint testünk bármely másik része. Gyakran mégis ezeknek a területeknek a védelméről feledkezünk meg. Színtelen szemüveglencsék esetén nagyon fontos, hogy az adott típus ne csupán UV védelmet garantáló réteggel rendelkezzen, hiszen ezek a rétegek csak az UV bizonyos helyzetekben történő visszatükröződésétől óvnak. Alapvetően fontos, hogy az adott szemüveglencse alapanyagában is legyen UV elleni összetevő, hiszen ezáltal lesz képes teljesen kiszűrni a minket érő UV-sugárzást. Külön kiemelendő, hogy a jó minőségű napszemüvegek esetén már megszokhattuk, hogy az adott darab 400 nm-ig képes UV-védelmet biztosítani, de eddig talán kevésbé figyeltünk oda arra, hogy színtelen optikai lencsénk milyen UV védelmi teljesítményre képes. Természetesen ebben az esetben is alapvető fontosságú, hogy a szűrőképesség egészen 400 nm-ig kiválóan működjön, hiszen ez jelent teljes UV védelmet.

Mely évszakokban kell figyelni a védelemre?

Tévhit, hogy csak nyáron, kánikulában. Egész évben, minden nap ér minket UV-sugárzás. Így szemüvegesek számára előnyt jelentenek a teljes UV védelmet biztosító színtelen szemüveglencsék.

Korosztálytól függ-e, kire hogyan hat a sugárzás? Van-e érzékenyebb generáció?

Minden korosztály számára fontos a védelem, mindenkire vannak káros hatásai. A gyerekeket különösen fontos védenünk a káros sugaraktól, hiszen az ő bőrük vékonyabb, szervezetük pedig érzékenyebb az UV-sugárzásra is.

Mik a legelterjedtebb tévhitek az UV-sugárzás kapcsán?

Nem igaz, hogy csak délben van erős UV-sugárzás. Délben, amikor a Nap felettünk jár, kisebb testfelületen érnek minket a sugarai közvetlenül, mint abban az esetben, amikor lemenő vagy feljövő fázisban van. Ha szemből érkeznek ránk a Nap sugarai, jelentősen nagyobb testfelületünket érhetik közvetlenül. Az sem igaz, hogy csak a közvetlen napsugárzás jelenti a problémát, hiszen a napfény és egyben az UV-sugárzás jelentős része főként különböző tereptárgyakról, épületek ablakairól, üvegfalakról, a víz felszínéről tükröződnek vissza. Az sem igaz, hogy az UV-sugárzással szemben csak akkor kell védekezni, amikor a Nap által keltett hőérzet is magas, amikor meleg van, mert a Nap hőjétől függetlenül ér minket UV-sugárzás. Ezért nemcsak nyáron kell védekezni, amikor tiszta az ég és kánikula van, hanem a többi évszakban is, egész évben, akkor is, amikor borús az ég, hiszen az UV a felhőkön is képes áthatolni. De síelés közben, amikor a hegyekben vagyunk, nincs kánikula, a hó által visszavert fény és UV-sugarak hatására az arcunk mégis lebarnul. Ez a jelentős UV-sugárzás miatt lehetséges.

2024. május 28., kedd

A nátha

Kinek nem dugult még be rettenetesen az orra, ki nem érezte úgy, hogy háromszorosára dagadt a feje, lüktet, majd kiesik a szeme, kellemetlenül kapar a torka? Ki nem használt el napi száz zsebkendőt, trombitált éjt nappallá téve, nem érezte a szagokat, nem élvezte az ételek ízét? S eközben nem számíthatunk mások együttérzésére, hisz nem is vagyunk betegek: ez csak egy közönséges nátha!

Úgy indul az egész, hogy csiklandozni, égni kezd belül a torkunk, és ez az érzés hamarosan ráterjed az orrunkba is. Pár óra múlva kezdődik a tüsszögés, a didergés, az izomfájdalom, az orrfolyás, az enyhe köhögés. Másnap már rossz a közérzetünk, fáj a fejünk, esetleg hőemelkedésünk is lesz. A híg orrfolyás egy nap után sűrűvé, gennyessé válik. Torokfájásunkat tovább fokozza, hogy az orrdugulás miatt a szánkon át veszünk levegőt, így szárazabbá válik a garat nyálkahártyája. E kellemetlen tünetek körülbelül egy hétig tartanak.

A náthát vírusok okozzák. Lényegében ugyanolyan fertőző betegség, mint a kanyaró vagy a mumpsz. Van azonban egy lényeges különbség: míg a klasszikus ragályos betegségekért mindig csak egy-egy meghatározott kórokozó a felelős, a náthát több mint kétszáz vírusfaj is előidézheti. Ezért van az, hogy hiába esünk át a náthán, nem leszünk védettek, újra és újra visszakapjuk. A többi között ezért sem sikerül a nátha ellen védőoltást kifejleszteni.
 
A legtöbben azt gondolják, hogy a náthát a lehűlés, a hideg okozza. Ha nem öltöznek elég melegen, eláznak az esőben, huzat éri őket, akkor másnapra biztosan tüsszögve, rekedten ébrednek. Sok embernél ez valóban így van, de legalább ennyinél ez nem igaz. A náthát mindig vírus okozza, ám az, hogy a szervezet ellen tud-e állni támadásuknak, sok mindentől függ. Függ a vírusok számától, fertőzőképességüktől, bizonyos meteorológiai tényezőktől és attól, hogy milyen testi-lelki állapotban vagyunk a fertőzés pillanatában. A lehűlés csökkentheti a szervezet ellenálló képességét, ily módon valóban hozzájárulhat a nátha kifejlődéséhez. Ám aki kellően edzett, nem hűl meg egy váratlan felhőszakadástól. 

2024. május 21., kedd

Egy természetes fehérje a vírusfertőzések ellen

Amerikai kutatók olyan természetes fehérjecsoportot találtak, ami segít kivédeni a vírusokat. A felfedezés hatásosabb kezelési módszerekhez vezet. Tenyésztett emberei sejteken a Howard Hughes Orvosi Intézet (HHMI) kutatói azt találták, hogy ezen fehérjék antivirális hatásukat a vírusszaporodás gátlásán keresztül fejtik ki.

A felfedezés, melyet a Cell című újság csütörtöki online számában közöltek, hatásosabb antivirális gyógyszerek fejlesztéséhez vezethet, köztük megelőző szerekhez, melyeket az influenza transzmisszió lassítására lehet majd használni. Az influenza vírus, hasonlóan más vírusokhoz, a sejtek fehérjéit használja fel ahhoz, hogy fenntartsa magát. Tanulmányukban a kutatók 120 gént írtak le, melyek szükségesek ehhez.

"Azonban úgy találtuk, vannak ellentétes működésű gének is, amiktől ha megszabadul az influenza, a replikáció fokozódni fog" - írja a munkacsoport vezetője, Stephen Elledge, a Harvard Orvosi Egyetem munkatársa.

Ha megnő ezen fehérjék termelése, a a vírusszaporodás teljes gátlását eredményezi.

"Ez a munka illusztrálja milyen fontos kölcsönhatásban van az öröklött immunválasz és a vírusreplikáció" - mondta Robert Lamb, az illinoisi Északnyugati Egyetem virológusa, aki nem vett részt az említett kutatásban.

Egy meglepő felfedezés szerint, mely a H1N1 vírusra koncentrált, ezek a fehérjék más vírusokat is gátolnak, például a West Nile vírust és a trópusi láz kórokozóját.

"Ezen fehérjék túl nagy mennyisége valószínűleg hosszútávon kedvezőtlen hatásúak, azonban ezt jelenleg még nem tudjuk" - mondta Elledge, megjegyezvén, hogy további kutatások szükségesek annak eldöntésére, hogy ezek a fehérjék képezhetik-e a jövőben antivirális terápia alapját.

2024. május 14., kedd

Kolosztrum és immunglobulinok

Sokan kimondva, kimondatlanul idegenkednek a kolosztrumtól, mivel attól tartanak, hogy egy idegen állat (szarvasmarha) immunglobulinjai szájon át bevéve valamilyen nem kívánatos mellékhatással járhatnak.

A félelem abból a hitből táplálkozik, hogy az ember és a tehén annyira különbözik egymástól, hogy nyilván ez az immunglobulinjaikban is megmutatkozik. Az alapvető tévedés azonban ott van, hogy az ember és a szarvasmarha genetikai állományának több mint 80%-a azonos. 


De az elmélet helyet nézzük a tényeket. Minden ötezredik ember olyan betegségben szenved, melynek az a lényege, hogy az antitrombin alfa fehérje hiányzik a szervezetéből, ezért ezeknek a betegeknek a vére kórosan alvadékony, és ennek következtében élethosszig tartó véralvadás gátló kezelésre szorulnak.
Ha azonban közülük valaki megbetegszik és műtétre szorul, az alvadásgátló adását fel kell függeszteni és helyette az antitrombin alfa szükségletét infúzióval kell pótolni.

Ezt idáig emberi vérkészítményekből vonták ki, ami nagyon drága és alacsony hatékonyságú eljárás volt.

Kiderült azonban, hogy a kecsketej is tartalmazza az antitrombin alfát, ami megegyezik az emberi vérből kivont antitrombin alfával. A különbség csupán annyi, hogy 150 kecskéből álló állomány képes annyi antitrombin alfát termelni, ami egy háromszáz millió lakosságú ország teljes igényét kielégíti. Az anyagot nem szájon át, hanem infúzióban adják, a készítmény már forgalomban van ATryn néven.

Úgyhogy ne tessék félni a kolosztrumtól, mert nincs rá semmi ok. Sőt, ha lenne sertés kolosztrumunk is, akkor a H1N1 influenzától sem kellene félnünk, mert mint tudjuk ez a törzs a sertésekből jött át az emberekbe, de a sertések egyáltalán nem betegek, tehát az ő anitestjeik és kolosztrumuk tökéletesen megvédi őket, és megvédene minket is ez ellen a vírus ellen. A sertések genetikai állománya egyébként még közelebb áll hozzánk, mint a szarvasmarháké. Hamarosan azonban ennél furább dolgokat is meg kell majd szoknunk.

Ma már pl. dohány növénnyel termeltetik a hepatitis B vírus elleni vakcinát, kanyaró elleni vakcinát termeltetnek salátában, és veszettség elleni vakcinát termeltetnek burgonyában és paradicsomban. Bizonyos rizsfajtákkal pedig anyatej fehérjéket termeltetnek, tehát a kolosztrum ellenzők véleménye már mosolyt sem érdemel.

2024. május 7., kedd

Kolosztrum a természetes védelem

A kolosztrum kialakulása az emlősök fejlődésével egyidejű és az idők során folyamatosan alkalmazkodott környezeti körülményeinkhez.  2000 évvel ezelőtt Indiában a kolosztrumot már betegek gyógyítására használták, a kolosztrum fantasztikus tulajdonságai miatt nyilvánították a tehenet szent állattá.

Európában egy 1803-ból származó enciklopédia megerősítette jótékony tulajdonságait. Goethe és Schiller háziorvosa, Dr. Hufeland felismerte a kolosztrum nagyszerű tulajdonságait és használta betegei immunrendszerének megerősítésére. A II. világháború előtt vidéken köztudott volt, hogy betegség esetén a tehenészetekbe küldtek el egy családtagot, hogy megtudakolja, van-e frissen ellett tehén, amely kolosztrumot adhatna.

 


A colostrum egy olyan speciális étrend-kiegészítő, amely olyan anyagokat tartalmaz, melyek már szinte egyáltalán nem találhatók meg mindennapi étrendünkben. Mivel a születendő borjú a placentán keresztül nem kap immunglobulint a vemhesség folyamán, így az első immunizációt a kolosztrumon keresztül kapja meg. Ez a folyamat a születést követő első órákban átadott nagy mennyiségű immunglobulin és növekedési faktor.

Mero professzor, a finnországi Yvaskyla Egyetemről és egy tudóscsoport a Kiel Egyetemről bebizonyították, hogy a kolosztrum alkotóelemei az emberi bélrendszeren keresztül bejutnak a véráramba. Mivel a kolosztrum alkotóelemeinek szóban forgó DNS szekvenciái az ember és a szarvasmarha esetében azonosak, a kutatók azt is bizonyították, hogy ezek az elemek felszívódnak és hasznosulnak az emberi szervezetben is.

A kolosztrum kortól függetlenül minden ember számára adható. A szervezet meglévő hiányosságait kiküszöböli, az ellenálló képességet növeli és elősegíti a gyógyulási folyamatot. Az előzőekben említetteket figyelembe véve a kolosztrum növeli a pszichikai és a fizikai teljesítőképességet és hozzájárul az egészséges életmódhoz.

Miért jó a gyerekeknek?

A gyermekek immunrendszerét a sorozatos fertőzések, betegségek természetszerűen legyengíthetik, fertőzéses gócokat hoznak létre. Sok kiskorúnak meglehetősen gyakran, akár heti rendszerességgel gyullad be a torka és ez újabb szövődményekhez vezethet. A hagyományos, tüneti gyógykezelés sok esetben nem segít az újra és újra megbetegedő gyermekeken. A kolosztrumot szedő gyerekek viszont ellenállóbbak lehetnek a fertőzésekkel szemben.

Telomeráz – „az örök” fiatalság forrása

A colostrum nem csak a fiatalok immunerősítésében játszik jelentős szerepet, az utóbbi években egyre többet hallani a telomeráz enzimről, amelyet szakemberek az „örök élet enzimjének” is neveznek.

A telomeráz enzim feladata az, hogy a sejtosztódás után a kromoszómavégződéseket helyreállítsa és meghosszabbítsa, így késleltetve az elkerülhetetlen sejthalált. A colostrum az egyetlen ismert anyag, amely tartalmazza a telomeráz enzimet. Ez azonban egyedül a folyékony kolosztrum termékben található meg.

Herpesz vírus vs. colostrum

A kolosztrum nagy mennyiségű laktoferrint tartalmaz, melyről tudjuk, hogy a vírusokat elpusztítja. A colostrum kedvező hatással bír herpesz esetén. Ilyenkor külsőleg és belsőleg is használjuk. Bő nemzetközi szakirodalom foglalkozik a herpesz vírus elleni jótékony hatásával.

Néhány szakvélemény nemzetközi kiadványokból:

A colostrum olyan vírus ellenes antitestet tartalmaz, amely virális kórokozókat támad meg. A colostrumban vírusellenes hatóanyagok széles skáláját találtuk meg. Ez a tanulmány az Amerikai Egyesült Államok Központi Fertőzéskutató Intézetében, Atlantában, Georgia Államban készült (CDC)

- Dr.E.L. Palmer, et.al.;Journal of Medical Virolog

A colostrum aspecifikus gátlótesteket tartalmaz, amelyek a felső légúti betegségek széles skálája, különösen az Influenza vírus ellen védelmet nyújtanak. A colostrumot a szakirodalom főleg az Ázsiából származó Influenza vírus ellen kifejtett különleges hatásáért méltatja, amely állati/emberi mutációból keletkezett.

- Dr.Shortridge, et.al.; Journal of Tropical Pediatrics

Humán klinikai tanulmány: A tehéntől származó és orálisan szedhető colostrumban található immunfaktorok hatásosak a bélrendszerben található betegséget okozó organizmusok ellen. A tehén colostrumában található immunglobulinok szedése új lehetőséget kínál a (vírus és bakteriális) antigének által okozott bélrendszeri megbetegedések passzív immunizációjára.

- Dr. R. McClead, et.al;Pediatrics Research

Csak a colostrumban található retinsav bizonyult hatékonynak és redukálta a Herpesz vírus kolonizációját. Teljes gyógyulás nem volt megfigyelhető, azonban a retinsav hatásosan redukálja a vírusszámot (100-10000 víruskópia/ml plazma). Ilyen vírusszám mellett már a szervezet immunrendszere is képes megakadályozni a tünetek megjelenését.

- Dr. Charles Isaacs, et.al.;Experimental Biology, Science

Klinikai tanulmányok igazolták, hogy a tehénből származó colostrum immunglobulin tartalma gátolhatja az allergiás folyamatok kialakulását, illetve csökkenthetik az allergiás reakciókat.

- Drs. Tortora, Funke & Cast, Microbiology