A sertésinfluenza egy olyan légúti betegség, melyet a sertéspopulációkat megfertőző Orthomyxovirus okoz. E csoport definíciója nem filogenetikai alapú. Az eddig izolált SIV-törzseket vagy az Influenzavírus C csoportba sorolták be, vagy az Influenzavírus A különböző altípusai közé.
A sertések közt a fertőzési arány magas, a halálozási arány alacsony (1-4 százalék). A vírus a levegő útján, közvetett és közvetlen érintkezéssel, beteg vagy tünetmentes hordozók útján terjed. Az egész év során fordulnak elő járványok, de a mérsékelt égövben gyakrabban ősszel és télen. Sok országban rutinszerűen oltják ellene a sertéseket.
A sertésinfluenza könnyebben terjed emberről emberre, mint a madárinfluenza. Emberi megbetegedések a 2009-es, több, mint 150 emberéletet követelő mexikói járvány előtt is előfordultak, általában a szezonális emberi influenzához hasonló tünetekkel, de halált okozó tüdőgyulladás is előfordult a következményeképp.
A sertések hordozhatnak olyan vírusokat, amelyek madarakra és emberekre is átterjedhetnek, lehetőséget teremtve az antigén csuszamlásra és esetleg egy járvány kirobbantására alkalmas változat kialakulására.
A múltban a legtöbb emberi esetet véletlenül, a szezonális influenzának gondolt esetek vizsgálatakor azonosították, mivel az embert megbetegítő sertésinfluenza a mexikói járvány előtt tipikusan a szezonális emberi influenzához és más akut felső légúti fertőzésekhez hasonló tünetekkel járt. Az enyhe, vagy tünetmentes emberi esetek észrevétlenül maradtak, ezért az emberi sertésinfluenza elterjedtsége nem ismert. Nemzetközi elterjedtsége sem jól ismert, mivel nem kell bejelenteni a nemzetközi állat-egészségügyi hatóságoknak.
A sertésinfluenzát a múltban az emberek általában a sertésekkel való érintkezés útján kapták meg, de voltak olyan esetek, amikor nem volt kimutatható sertésekkel való érintkezés és a környezetben nem voltak sertések. Már a mexikói járvány előtt is voltak példák az emberről emberre való terjedésre, de csak szoros kontaktus, illetve zárt csoportok esetében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009. április 26-án kelt tájékoztatója szerint arra nem volt példa, hogy a sertésinfluenza megfelelően elkészített sertéshús útján terjedt volna. 70 °C-os főzési hőmérsékleten a sertésinfluenza vírusa elpusztul.
A WHO szerint a legtöbb ember, különösen, akik nem érintkeznek sertésekkel, nem rendelkezik védettséggel a sertésinfluenzával szemben. Ha a sertésinfluenza úgy módosul, hogy hatékonyan átterjedhet emberről emberre, megvan a veszélye, hogy nagyméretű járványt okozzon. Nehéz megjósolni egy ilyen járvány erejét: függ attól, mennyire virulens a vírus, mekkora az ellene való immunitás és mennyire jelent védettséget ellene a más influenzavírusok elleni védettség.
A Mexikóban és máshol az emberekben betegséget okozó sertésinfluenza-vírusok még nem ismertek eléggé ahhoz, hogy vakcina legyen ellenük, és még nem tudni, hogy a létező vakcinák milyen mértékben jelentenek védettséget.
