A spanyolnátha ("La Grippe") 1918–19 -ben az influenza A vírusának első és egyúttal legpusztítóbb világméretű járványa volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 20–40 százalékát megbetegítette. Már 1918 -ban több áldozatot követelt, mint az egész első világháború; a két évben mintegy 50 millió (a legszerényebb becslések szerint 20 millió, a legdurvábbak szerint 100 millió) ember halt meg a járványban. Ezzel a „teljesítményével” a spanyolnátha az emberi történelem legtöbb áldozatot szedett járványa. A kórokozóvírus hatékonysága és gyors terjedése a többszöri mutáció eredménye: az áldozatok jobbára védtelenek voltak az új betegséggel szemben.
Egyesek párhuzamot vonnak a spanyolnátha és a madárinfluenza között, mondván, hogy mindkettő madarakról terjedhetett át az emberekre. Az ilyen összehasonlítást megkönnyíti, hogy a spanyolnátha kitörésének helyét és körülményeit nem sikerült megállapítani. Nevét részben onnan kapta, hogy először Spanyolországban írták le, részben pedig onnan, hogy más országokban nem közöltek jelentéseket az áldozatok és fertőzöttek számáról, csak Spanyolországban.
Úgy vélik, felszíni antigénstruktúrája H1N1 típusú volt; ezeket a felszíni vírus antigéneket nyolcvan év után reverz genetikai módszerrel sikerült rekonstruálni. A madárinfluenza és a spanyolnátha rekonstruált vírusát összehasonlító kutatók mindössze két aminosavnyi különbséget találtak azok felszíni proteinje, a hemagglutin összetételében, ez a két különbség azonban elegendő ahhoz, hogy a madárinfluenza vírusa ne terjedjen emberről emberre. A madárinfluenza vírusa ugyanis a mélyen a tüdőben található, úgynevezett 2,3-sziálsav cukorhoz kötődik, a spanyolnátháé viszont az orrban és a torokban is megtalálható 2,6-sziálsav cukorhoz.
A betegség egyeseknél gyorsan vérzéses tüdőgyulladássá fejlődött, és gyakran alig néhány óra alatt halálhoz vezetett: a vírusos pneumonia különösen a 20–40 éveseket sújtotta. Ezt egyes kutatócsoportok azzal magyarázzák, hogy az áldozatok immunrendszere túlreagálta a fertőzést, és elpusztította a tüdőszöveteket. Az idősebbek és a kockázati csoportok tagjai – idült kórokban, anyagcsere-betegségekben szenvedők stb. – halálát inkább a másodlagos, bakteriális tüdőgyulladás okozta.
Híres áldozatai, többek közt IV. Károly, magyar király, Kaffka Magit írónő és kisfia, Guillaume Apollinaire francia költő, író, grafikus, Edmond Rostand francia költő, drámaíró, Egon Schiele osztrák festő és felesége, William Walker, a 20. század első felének legismertebb angol búvára.
A spanyolnáthát több esetben hasonlították már a 2009 elején Mexikóban megjelenő sertésinfluenzához. Többek között azért, mert mindkettő a nyár közeledtével gyengülni kezdett, és ezért a tudósok szerint télre az új influenza járvány is erősödni fog. Illetve a madárinfluenzától eltérően mindkettő emberről emberre is átterjed.
A sertésinfluenza, melyet a sertéspopulációkat megfertőző Orthomyxovirus okoz. A vírus nemzetközileg ismert angol rövitése SIV - swine influenza virus. E csoport definíciója nem filogenetikai alapú. Az eddig izolált SIV-törzseket vagy az Influenzavírus C csoportba sorolták be, vagy az Influenzavírus A különböző altípusai közé.
