A hatékony orrcsepp-használat és a spórolás érdekében először is tisztítsuk ki az orrot, amennyire csak lehet. Az erőteljes zsebkendőbe fújkálásnál jobb, ha a fürdőszobában meleg vízzel kimossuk. Előbb-utóbb sikerül minden váladékot eltávolítani, és szembesülünk vele: valóban a nyálkahártya-duzzanat az oka a dugulásnak.
Előfordulhat, hogy a reménytelenül eldugult orrot még kitisztítani sem tudjuk rendesen. Ilyenkor is jó szolgálatot tehet az orrcsepp. Fekve egy csöppet vagy egy fuvallatot engedünk az orrba, majd enyhe masszírozással és az orr szívogatásával segítünk eloszlatni a hatóanyagot. Várjunk két percet a hatásra. Ha így sem járunk eredménnyel, öt perc után megismételhetjük a műveletet.
Fontos, hogy mindenkinek külön orrcseppje legyen, így nem adjuk tovább a kórokozókat. Az üvegcse lehetőleg ne érje az orrot, mert elfertőzhetjük a gyógyszert is. Némelyik szert épp ezért tartósítóval látnak el, célszerűbb azonban e nélküli cseppeket vásárolni, mert annak további nem kívánatos hatásai lehetnek. A szerek tartósítva sem jók tovább, mint a kinyitástól számított négy hét. Ezután a maradékot el kell dobni.
Ha mégis tartósított készítmény mellett döntünk, ezekben leggyakrabban benzalkonium-klorid, klórhexidin vagy thiomersal található, melyek az orrnyálkahártyára kerülve bénítják a tisztogatásban fontos csillós hengerhám csillócskáinak hullámszerű mozgását. A segítséggel együtt károsítjuk az orr saját tisztító-mechanizmusait.
Az orrcseppeket hűvös helyen kell tárolni, mielőtt azonban becseppentenénk, kezünkkel melegítsük föl.
A spray formában beadható szerek használata egyszerűbb, könnyebben eloszlathatók, hatóanyaguk nagyobb felületen éri a beteg nyálkahártyát, elkerülhető vele, hogy pont az orrcseppes üveggel vigyük vissza a fertőzést. Lényeges előnye azonban, hogy nehezebben adagolható túl, amit a korlátlanul ömlő orrcsepp.
