Paraziták és gyerekek

Gyermekeink fokozottan ki vannak téve a kukacok, férgek és giliszták támadásával szemben. Ennek oka lehet a játszótéri homokozó, a házi kedvencek, az erdei kisállatok, a nem kellően megmosott zöldség és gyümölcs, vagy a fertőzött víz Ráadásul, a gyermekek fejlődésben lévő immunrendszere nehezebben veszi fel a harcot a betolakodókkal szemben, amelyek így gyorsabban elszaporodnak.

Észrevétlenek maradnak

A mikroszkopikus méretű, vagy akár több méteresre megnövő emberi paraziták egyik jellemző tulajdonsága a rejtőzködés képessége. Felfedezésüket nehezíti az is, hogy az élősködők miatt jelentkező panaszok meglehetősen általánosak, hiszen a fáradékonyságnak, az emésztési zavaroknak, a rossz közérzetnek, vagy az álmatlanságnak számos kiváltó oka lehet. A két valóban jellemző tünet a végbélviszketés, illetve az elpusztult lárvákat körülvevő csomók, viszont nem minden esetben jelentkeznek.

Szabadítsuk meg gyermekünket a parazitáktól

Az élősködők elszívják a szervezettől a tápanyagokat, az általuk termelt toxinok miatt felborulhat a bélflóra egyensúlya, hiánybetegségek, szervi működési zavarok és gyulladások alakulhatnak ki. Önszántukból biztosan nem távoznak a gazdatestből, megfelelő méregtelenítéssel azonban megszabadulhatunk tőlük. Hatékony megoldás gyermekeknek a 100 százalékban természetes összetevőket tartalmazó, Parasic® Jr. gyógyfüves féregirtó étrend-kiegészítő folyadék, amely 4 éves kor felett biztonságosan alkalmazható.

Gyógyítható a nátha?

A nátha nem gyógyítható. Vírus okozza, tehát az antibiotikumok nem segítenek, sőt, a feleslegesen adott antibiotikum megzavarja a szervezet biológiai egyensúlyát. A szövődmények kezelése viszont gyakran antibiotikummal történik, de az előre adott antibiotikum nem képes megelőzni a bajt. Legfontosabb az orrváladék rendszeres és alapos eltávolítása, ez az egyetlen lehetőség a "második betegségek" kivédésére. Ne sajnáljuk az időt az alapos orrfújásra. Először csak az egyik orrfelet fújjuk ki, a másikat közben fogjuk be. Ez fontos, mert ha egyszerre fújjuk ki mindkettőt, a váladék hátrafelé, az arc- és homloküreg felé nyomódhat. Tanítsuk meg a gyerekeket is az alapos és rendszeres orrfújásra. Ám ne legyenek illúzióink: bármilyen értelmes is a gyerek, négy-ötéves kor alatt nem tudja igazán jól kifújni az orrát. Vegyünk orrszívót.

Amint a baba megszületett, szerezzünk be egy jó orrszívót. A gumilabdás változat az első hónapokban ér valamit, egy igazi náthánál komolyabb eszközre van szükség. Van motoros orrszívó és olyan is, amelyet porszívóhoz csatlakoztatnak. Mindkettő jó, a lényeg az, hogy hivatalosan jóváhagyott, engedélyezett eszköz legyen, és hogy betartsuk a használati utasítást. Ha a baba orrában veleszületett értágulat van, a szívás vérzést okozhat! Fontos, hogy az első szívó kezelés előtt mutassuk meg a csemeténket gyermekorvosnak, esetleg gégésznek. A náthás csecsemőnek és az egy-kétéves gyereknek akár 2-3 óránként is le kell szívni az orrát.

Az elmúlt években egyre több nátha elleni "csodaszer" tört be a piacra, pirulák, pezsgőtabletták, vízben oldódó porok. Ezek többnyire paracetamolt és pszeudo-efedrint tartalmaznak. Az első széles körben alkalmazott láz-, fájdalomcsillapító, a másik ér összehúzó hatású. Ezek enyhítik a tüneteket. Szalicilszármazékokat ne adjunk vírusbetegségben kisgyerekeknek, mert súlyos betegséget, ún., Reye-szindrómát válthatnak ki. A párologtatókészülék, a nedves lepedő hasznos, mert óvja az orr nyálkahártyát a kiszáradástól, csökkenti a torokfájdalmat. A forró gőzzel való inhalálás gyerekeknek szigorúan tilos! Még halálos égést is okozhat, ha magára borítja a forró kamillateát.

Már megint beteg a gyerek

A nátha a legtöbbször következmények nélkül egy-két hét alatt elmúlik. Felléphetnek azonban bizonyos komplikációk is, amikor az egyszerű orrfolyásból komoly betegség is kialakulhat. Ezeket a "második" betegségeket azonban általában nem a nátha vírusai, hanem bizonyos baktériumok okozzák, a nátha tehát "fölülfertőződik". A leggyakoribb betegség a középfülgyulladás. A középfül, vagyis a dobüreg összeköttetésben áll az orrüreggel, és a felgyülemlett fertőző orrváladékkal könnyen kórokozók juthatnak a fülbe is. A fertőzés az orr melléküregeire is átterjedhet, arc- üreggyulladás, homloküreg-gyulladás alakulhat ki. Nem ritka a légcsőhurut, a hörghurut sem. 

Egy kisgyerek évente átlagosan ötször-nyolcszor lesz náthás, a bölcsődébe, óvodába járók esetleg még gyakrabban. A legfogékonyabb időszak a három hónapos és a kétéves kor közötti. Ilyenkor nemcsak gyakoribb, de komolyabb tünetekkel is jár a nátha. Felszökik a láz, a gyerek nyugtalan, levegő után kapkod, étvágytalan. A csecsemők nehezebben szopnak, hisz közben nem kapnak levegőt az orrukon át. Ráadásul a gyerekek náthája gyakrabban jár szövődményekkel, mint a felnőtteké. Ahogy a gyerek nő, úgy csökken a szövődmények fellépésének esélye. Megváltoznak az anatómiai viszonyok, tágul az orrüreg, érik az immunrendszer, és az okosodó gyermek megtanulja rendesen kifújni az orrát.

Ezt jelzik a szem körüli sárgás foltok

A magas koleszterinszint az esetek zömében csak a következményeivel hívja fel magára a figyelmet, azonban a szem körül látható jelei is lehetnek.

Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a kezelés kiemelt jelentőségéről beszélt.

Koleszterin-lerakódás a szem körül

A magas koleszterinszint egyetlen kivétellel nem jár látható tünetekkel. Ez a kivétel pedig a szemhéj bőrén látható koleszterin-lerakódás. Ezek a sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga foltok a xantelazmák, amelyekről ismert, hogy nagy mennyiségű koleszterint tartalmaznak. Ugyanakkor nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél fejlődnek ki ezek a látható foltok.

Mielőtt mindenért a túl sok zsíros táplálékot okolnánk, fontos tisztában lenni azzal, hogy koleszterin két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be őket (vagyis például a vegánok egyáltalán nem visznek be koleszterint), másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. Tehát létezik örökletesen magas koleszterinszint is, amit leginkább életmóddal lehet kordában tartani.

A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része a széklettel távozik, egy másik része viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, azonban ha magas a vérben a koleszterinszint, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben.

Koleszterin: különbség az LDL és a HDL között

Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata.

Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt.

Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Mit lehet tenni a koleszterinszint csökkentéséért?

A ma elfogadott nézet szerint betegek esetében minél alacsonyabb a koleszterin, annál jobb. Másrészt más az elérni kívánt koleszterinérték egy egyébként egészséges, de magas koleszterinértékkel rendelkező személy esetében, mint a veszélyeztetett, vagy a stroke-on, infarktuson átesett betegnél. A teendők két alapeleme az orvosi, akár gyógyszeres kezelés és az életmód megreformálása. A megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll a tartós eredményesség záloga.

A vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket kitartóan, évekig kell szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, szükség esetén változtathasson azon.

A páciens felelőssége pedig egy új, egészséges életmód kialakítása, amelynek alapelemei:

Rendszeres testmozgás, amely erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet.
Kiegyensúlyozott, alacsony zsírtartalmú ételekre épített táplálkozás.
Az optimális testsúly elérése, a túlsúly megelőzése vagy csökkentése. Már 3 kg súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár. A helyes fogyás érdekében érdemes az életmód orvoslás segítségét igénybe venni.
A dohányzás elhagyása, hiszen ez önmagában is érszűkítő hatású, tehát a magas koleszterinszinttel együtt fokozott veszélyt jelent.
Mivel a koleszterin szintje az életmódon kívül örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.

Megelőzhető a nátha?

Szinte nem telik el nap anélkül, hogy fel ne tegyék a szülők ezt a kérdést: hogyan tudják megelőzni a náthát és a többi hurutos betegséget? Mit adjanak a gyereknek, hogy növelje ellenálló képességét, erősítse immunrendszerét? Ki kell ábrándítanom a szülőket: nincs csodaszer. A vitaminok fontosak, de nem védik ki a náthát, viszont ha "tömjük beléjük", a túladagolással még bajt is okozhatunk. Az egyéb "immunerősítőnek" titulált tabletták, porok, teák hatása finoman szólva is kétséges. Akkor hát mit tegyünk? Tehetünk egyáltalán valamit? Persze, csakhogy nem csodapirulákkal, hanem életmódváltással.

Nem az az egyedüli üdvözítő módszer, hogy óvjuk magunkat és csemeténket a széltől is, hanem ellenkezőleg: eddzünk, menjünk minél többet a szabadba, mozogjunk sokat. Járjunk a gyerekkel kirándulni, és ne tömjük édességgel, mert a túltápláltság nem használ. Szerettessük meg vele a zöldséget, a gyümölcsöt. Mindez csak akkor sikerül, ha magunk jó példával járunk elöl. Ebbe beletartozik az is, hogy el kell(ene) dobnunk a cigarettát, már csak azért is, mert a dohányfüst nemcsak nekünk, de a velünk élőknek is árt. Ha ezek után mégis beüt a nátha, nincs mit tenni - fogadjuk kellő méltósággal. És sok-sok zsebkendővel.

Az allergia okai, tünetei

Allergia az a jelenség, amikor a szervezet immunrendszere kórosan reagál általában ártalmatlan anyagokra (allergénekre). Ezek az anyagok jelen lehetnek a levegőben, ételben vagy a megérintett tárgyakon. Az allergiának fontos szerepe van egyes betegségek (például asztma és ekcéma) kialakulásában is.

Ha az allergiás ember érintkezésbe kerül az allergénnel, az immunrendszer egy speciális antitestet (IgE) kezd el termelni. Más sejtek egyéb anyagokat - például hisztamint - termelnek, amelyek szintén hozzájárulnak az allergiás tünetek kialakulásához.

Leggyakoribb allergének

A leggyakoribb környezeti allergén a poratka, vagyis pontosabban annak széklete.
A különböző pollenek - fűpollen, fapollen, gyompollen - szintén gyakran előforduló allergének, mint ahogy az állati bőrdarabkák is.
Számos élelmiszer válthat ki allergiát, a leggyakoribbak a földimogyoró, tejtermékek, tojás és halak által kiváltott allergia. A valódi ételallergia azonban ritka, a tüneteket leggyakrabban az immunrendszert nem aktiváló élelmiszerintolerancia okozza.
Egyes rovarok csípése szintén okozhat allergiás reakciót.
A cigarettafüstöt gyakran sorolják az allergének közé, bár valójában inkább irritáns mint allergén, ami azt jelenti, hogy önmagában nem vált ki allergiás tüneteket, de a fennálló allergiát súlyosbítja.

Allergiás tünetek

A tünetek attól függően alakulnak ki, hogy az allergén a szervezet melyik részével érintkezett. Így a szénanátha (más néven allergiás rinitisz) szem- és orrtüneteket - többek között orrfolyást, szemviszketést, könnyezést, torokirritációt, orrdugulást - vált ki.

Allergiás kontakt dermatitisz (bőrgyulladás, melyet a bőr és az allergén - pl. nikkel - érintkezése vált ki) esetén bőrvörösség, hámlás, viszketés alakulhat ki azon a ponton, ahol a bőr és az allergén érintkezett.
Étellel, rovarcsípéssel szembeni allergia esetén csalánkiütés (viszkető hólyagok és bőrvörösödés) jelentkezhet.

Az allergiának számos oka és tünete lehet, ezért allergia gyanúja esetén mindenképpen javasolt a háziorvossal konzultálni.

Súlyos allergiás reakciók

A nagyon súlyos allergiás reakciót anafilaxiának nevezzük; ennek során kiterjedt bőrvörösödés, légzési nehézség, jelentős vérnyomásesés, végső stádiumban pedig eszméletvesztés is kialakulhat.

Ez életveszélyes állapot és azonnali orvosi beavatkozást igényel (azonnal mentőt kell hívni)!

Mi váltja ki az allergiát?

Bár az allergiát közvetlenül örökölni nem lehet, az arra való hajlam viszont örökölhető, ezt orvosi szakszóval atópiának nevezzük. Az allergiás reakció akkor jelentkezik, amikor a szervezet érintkezik az allergénnel.

Ha egyszer kialakult valamely allergénnel szemben az érzékenység, akkor az allergiás reakció minden esetben kialakul, amikor a szervezet az adott allergénnel érintkezésbe kerül.

Az allergia diagnosztizálása

Allergia gyanúja esetén konzultálni kell a háziorvossal, aki beutalót adhat allergológus szakorvoshoz az allergia diagnózisához szükséges bőrpróba vagy vérteszt (RAST - radioallergosorbent test) elvégzésére.

A bőrpróba során az alkar belső felszínére az allergént tartalmazó folyadékot cseppentenek, majd egy vékony tűvel a csepp alatti bőrt megkarcolják. A bőrön kialakuló elváltozás nagyságából következtetni lehet az allergia súlyosságára. Egyszerre akár 30 allergénnel is elvégezhető ez a vizsgálat, így egy vizsgálattal ki lehet szűrni azt az anyagot, amely az allergiát okozza.

Rákmentes kerti grillezés

Néhány egyszerű változtatással megoldható, hogy a nyári esték grillpartijain elkészített és elfogyasztott ételek kevesebb olyan anyagot tartalmazzanak, amelyekről már kiderült, hogy növelik a rák kialakulásának kockázatát.

Alice Bander, az Amerikai Rákkutató Intézet munkatársa szerint érdemes változtatni azon, hogy mit sütögetünk a szabadban, és azon is, hogy miként tesszük ezt. A nagy adag vörös húsok, a feldolgozott hústermékek és a túlpörkölt, megégett étel egészségügyi kockázatot hordoz hosszabb távon.

Ahol a hús megszenesedik a grillen, ott heterociklikus aminok (HCA vegyületek) és policiklusos aromás szénhidrogének (PAH vegyületek) képződnek, amelyekről már több tanulmány kimutatta, hogy rákkeltő hatásúak.

Bander az alábbi változtatásokat javasolja a biztonságosabb grillezés érdekében:
– Kevesebb vörös hús kerüljön a rácsra, viszont jóval több színes zöldség és gyümölcs, amelyekkel értékes fitovegyületeket veszünk magunkhoz, ezek a természetes növényi összetevők ugyanis védő hatásúak a rák ellen.

Érdemes kipróbálni a spárga, hagyma, gomba, cukkini, padlizsán vagy a kukorica grillezett változatát.

A gyümölcsöket bekenhetjük vékonyan növényi olajjal, mielőtt a grillrácsra tesszük, a legjobb állag eléréséért pedig kissé éretlen vagy közepesen érett állapotban lévőket válasszunk!

A vörös húsok egy részét érdemes kiváltanunk fehér húsokkal, például csirkével és hallal.

Az előpácolt húsokban kevesebb HCA vegyület keletkezik sütéskor, ezért érdemes legalább 30 percig citromlében vagy fűszerezett ecetben pácolni a szeleteket.

Ha részlegesen előpároljuk a húst, akkor kevesebb ideig tesszük ki a grillezés alatt olyan magas hőmérsékletnek, amelyen a káros anyagok keletkeznek. Ezt a műveletet azonban közvetlenül a grillen való sütés előtt kell elvégezni, a hús nem állhat hosszabb ideig az előpárolás és a sütés között.

Kisebb lángon, lassan is megsül a hús. Így kevesebb HCA és PAH vegyület keletkezik, ezért szánjunk inkább hosszabb időt a grillezésre!

A húsok előkészítésekor a zsírdarabokat nemcsak kalóriatartalmuk miatt érdemes eltávolítani, hanem azért is, mert a tűzbe csöpögve a láng fellobbanását okozza, amely így túlságosan megpörköli a húst. A mindezek ellenére megégett, egészségre káros anyagokat tartalmazó darabokat késsel távolíthatjuk el a hússzeletről.

Minden korosztály számára fontos a védelem

Központi égitestünk és egyben életünk, létezésünk legfőbb alapfeltételeit biztosító csillaga a Nap. A Nap elektromágneses sugárzást bocsájt ki, melynek több, nanométerben kifejezett hullámhossz tartományra osztható szakasza ismert. Van olyan szakasza, ami hőt biztosít számunkra és van olyan, a 380 és 780 nm közötti tartományban, ami magát a fényt, melynek köszönhetően láthatunk. A növények a sugárzás hatására képesek fotoszintetizálni, aminek hála oxigént termelnek. A Nap által kibocsájtott elektromágneses sugárzásnak azonban nem csak előnyös tulajdonságai vannak, hanem léteznek árnyoldalai is. Az UV-sugárzás közvetlenül a látható fény alatti, 100 és 400 nm-es hullámhossz tartományba eső részt jelenti. Az UV-sugárzást 3 további szakaszra oszthatjuk fel: UV-C, UV-B és UV-A. Az UV-C teljes egészét, valamint az UV-B tartomány egy részét képes a légkörünk ózonrétege megszűrni. Az UV-A tartomány az ózonréteg, az esetlegesen fennálló felhők, a borús időjárás ellenére is képes minket elérni, ezért ez ellen védekeznünk kell.

Hogyan hat a szervezetre az UV-sugárzás, mennyire káros?

Az UV-sugárzásnak jótékony és káros hatásai is vannak. Jótékony hatásai közé sorolhatjuk azt, hogy bőrünkben segíti a D-vitamin termelődését, illetve támogatja a csontképződést. Ha az UV-sugárzás káros hatásaira gondolunk, akkor első sorban a bőrleégés juthat eszünkbe. Nyáron, ha nem kenjük be magunkat idejében naptejjel, leég a bőrünk, ami elég fájdalmas. Rövidtávon tehát, a fájdalom elkerülése a cél, ha az UV-sugárzással szembeni védekezésre gondolunk. Gondoljunk e mellett arra is, ha testfelületünk jelentős részét be is kenjük naptejjel, szemünk környékét és értelemszerűen szemünket kihagyjuk, gyakran nem is gondolunk rá, hogy ez megtörténik. Pedig a szemkörnyéki szövetek és maga a szem – az egyetlen olyan belső szervünk, amit közvetlenül érnek a külvilág hatásai – jóval érzékenyebb terület, mint bármelyik másik testrészünk. A hosszabb távú hatások kezdetben fájdalommentesek, azonban annál nagyobb jelentőségűek. Az minket érő UV-sugárzás a bőr sejtjeinek állományában okoz elváltozást: a bőrszövetekbe hatolva a kollagén rostokat károsítja, ami a bőr öregedési folyamatait gyorsítja fel (a folyamat latin elnevezése: dermatoheliosis). Másfelől a bőr sejtjeinek DNS-ét károsítva, olyan degeneratív folyamatok kezdődhetnek el, amik később bőrrák kialakulásához is vezethetnek. A bőrrákok 5-10%-a a szemek környékén alakul ki. Az UV-sugárzás továbbá felel a szürke hályog kialakulásáért, illetve a kialakulási folyamat felgyorsításáért. Nem elhanyagolható következményekként még ide sorolható a szaruhártya UV-sugárzás okozta gyulladásos állapota, a kötőhártyán idővel kialakulni képes jóindulatú, ugyanakkor esztétikailag nem túl szép és csak műtéti eljárással eltávolítható szövetszaporulatai (pinguecula, pterygium).

Hogyan lehet védekezni az UV-sugárzás ellen? Miért fontos az UV védelem?

Az UV védelem fontos, hiszen a hatásai visszafordíthatatlanok. Védekezési módok lehetnek a naptej és kalap, de ezekkel csak az arcunk, szemünk részleges védelme biztosított, ezért nem elegendőek. Erős napfényben egy jó minőségű napszemüveg, ha pedig napszemüveget nem viselünk, a teljes UV védelmet adó színtelen szemüveglencsék is megóvnak bennünket. A szemünk az egyetlen, külső környezettel közvetlen kapcsolatban álló belső szervünk. Szemünk és a szem környéki bőrszöveteink sokkal, de sokkal érzékenyebbek, mint testünk bármely másik része. Gyakran mégis ezeknek a területeknek a védelméről feledkezünk meg. Színtelen szemüveglencsék esetén nagyon fontos, hogy az adott típus ne csupán UV védelmet garantáló réteggel rendelkezzen, hiszen ezek a rétegek csak az UV bizonyos helyzetekben történő visszatükröződésétől óvnak. Alapvetően fontos, hogy az adott szemüveglencse alapanyagában is legyen UV elleni összetevő, hiszen ezáltal lesz képes teljesen kiszűrni a minket érő UV-sugárzást. Külön kiemelendő, hogy a jó minőségű napszemüvegek esetén már megszokhattuk, hogy az adott darab 400 nm-ig képes UV-védelmet biztosítani, de eddig talán kevésbé figyeltünk oda arra, hogy színtelen optikai lencsénk milyen UV védelmi teljesítményre képes. Természetesen ebben az esetben is alapvető fontosságú, hogy a szűrőképesség egészen 400 nm-ig kiválóan működjön, hiszen ez jelent teljes UV védelmet.

Mely évszakokban kell figyelni a védelemre?

Tévhit, hogy csak nyáron, kánikulában. Egész évben, minden nap ér minket UV-sugárzás. Így szemüvegesek számára előnyt jelentenek a teljes UV védelmet biztosító színtelen szemüveglencsék.

Korosztálytól függ-e, kire hogyan hat a sugárzás? Van-e érzékenyebb generáció?

Minden korosztály számára fontos a védelem, mindenkire vannak káros hatásai. A gyerekeket különösen fontos védenünk a káros sugaraktól, hiszen az ő bőrük vékonyabb, szervezetük pedig érzékenyebb az UV-sugárzásra is.

Mik a legelterjedtebb tévhitek az UV-sugárzás kapcsán?

Nem igaz, hogy csak délben van erős UV-sugárzás. Délben, amikor a Nap felettünk jár, kisebb testfelületen érnek minket a sugarai közvetlenül, mint abban az esetben, amikor lemenő vagy feljövő fázisban van. Ha szemből érkeznek ránk a Nap sugarai, jelentősen nagyobb testfelületünket érhetik közvetlenül. Az sem igaz, hogy csak a közvetlen napsugárzás jelenti a problémát, hiszen a napfény és egyben az UV-sugárzás jelentős része főként különböző tereptárgyakról, épületek ablakairól, üvegfalakról, a víz felszínéről tükröződnek vissza. Az sem igaz, hogy az UV-sugárzással szemben csak akkor kell védekezni, amikor a Nap által keltett hőérzet is magas, amikor meleg van, mert a Nap hőjétől függetlenül ér minket UV-sugárzás. Ezért nemcsak nyáron kell védekezni, amikor tiszta az ég és kánikula van, hanem a többi évszakban is, egész évben, akkor is, amikor borús az ég, hiszen az UV a felhőkön is képes áthatolni. De síelés közben, amikor a hegyekben vagyunk, nincs kánikula, a hó által visszavert fény és UV-sugarak hatására az arcunk mégis lebarnul. Ez a jelentős UV-sugárzás miatt lehetséges.

A nátha

Kinek nem dugult még be rettenetesen az orra, ki nem érezte úgy, hogy háromszorosára dagadt a feje, lüktet, majd kiesik a szeme, kellemetlenül kapar a torka? Ki nem használt el napi száz zsebkendőt, trombitált éjt nappallá téve, nem érezte a szagokat, nem élvezte az ételek ízét? S eközben nem számíthatunk mások együttérzésére, hisz nem is vagyunk betegek: ez csak egy közönséges nátha!

Úgy indul az egész, hogy csiklandozni, égni kezd belül a torkunk, és ez az érzés hamarosan ráterjed az orrunkba is. Pár óra múlva kezdődik a tüsszögés, a didergés, az izomfájdalom, az orrfolyás, az enyhe köhögés. Másnap már rossz a közérzetünk, fáj a fejünk, esetleg hőemelkedésünk is lesz. A híg orrfolyás egy nap után sűrűvé, gennyessé válik. Torokfájásunkat tovább fokozza, hogy az orrdugulás miatt a szánkon át veszünk levegőt, így szárazabbá válik a garat nyálkahártyája. E kellemetlen tünetek körülbelül egy hétig tartanak.

A náthát vírusok okozzák. Lényegében ugyanolyan fertőző betegség, mint a kanyaró vagy a mumpsz. Van azonban egy lényeges különbség: míg a klasszikus ragályos betegségekért mindig csak egy-egy meghatározott kórokozó a felelős, a náthát több mint kétszáz vírusfaj is előidézheti. Ezért van az, hogy hiába esünk át a náthán, nem leszünk védettek, újra és újra visszakapjuk. A többi között ezért sem sikerül a nátha ellen védőoltást kifejleszteni.
 
A legtöbben azt gondolják, hogy a náthát a lehűlés, a hideg okozza. Ha nem öltöznek elég melegen, eláznak az esőben, huzat éri őket, akkor másnapra biztosan tüsszögve, rekedten ébrednek. Sok embernél ez valóban így van, de legalább ennyinél ez nem igaz. A náthát mindig vírus okozza, ám az, hogy a szervezet ellen tud-e állni támadásuknak, sok mindentől függ. Függ a vírusok számától, fertőzőképességüktől, bizonyos meteorológiai tényezőktől és attól, hogy milyen testi-lelki állapotban vagyunk a fertőzés pillanatában. A lehűlés csökkentheti a szervezet ellenálló képességét, ily módon valóban hozzájárulhat a nátha kifejlődéséhez. Ám aki kellően edzett, nem hűl meg egy váratlan felhőszakadástól. 

Egy természetes fehérje a vírusfertőzések ellen

Amerikai kutatók olyan természetes fehérjecsoportot találtak, ami segít kivédeni a vírusokat. A felfedezés hatásosabb kezelési módszerekhez vezet. Tenyésztett emberei sejteken a Howard Hughes Orvosi Intézet (HHMI) kutatói azt találták, hogy ezen fehérjék antivirális hatásukat a vírusszaporodás gátlásán keresztül fejtik ki.

A felfedezés, melyet a Cell című újság csütörtöki online számában közöltek, hatásosabb antivirális gyógyszerek fejlesztéséhez vezethet, köztük megelőző szerekhez, melyeket az influenza transzmisszió lassítására lehet majd használni. Az influenza vírus, hasonlóan más vírusokhoz, a sejtek fehérjéit használja fel ahhoz, hogy fenntartsa magát. Tanulmányukban a kutatók 120 gént írtak le, melyek szükségesek ehhez.

"Azonban úgy találtuk, vannak ellentétes működésű gének is, amiktől ha megszabadul az influenza, a replikáció fokozódni fog" - írja a munkacsoport vezetője, Stephen Elledge, a Harvard Orvosi Egyetem munkatársa.

Ha megnő ezen fehérjék termelése, a a vírusszaporodás teljes gátlását eredményezi.

"Ez a munka illusztrálja milyen fontos kölcsönhatásban van az öröklött immunválasz és a vírusreplikáció" - mondta Robert Lamb, az illinoisi Északnyugati Egyetem virológusa, aki nem vett részt az említett kutatásban.

Egy meglepő felfedezés szerint, mely a H1N1 vírusra koncentrált, ezek a fehérjék más vírusokat is gátolnak, például a West Nile vírust és a trópusi láz kórokozóját.

"Ezen fehérjék túl nagy mennyisége valószínűleg hosszútávon kedvezőtlen hatásúak, azonban ezt jelenleg még nem tudjuk" - mondta Elledge, megjegyezvén, hogy további kutatások szükségesek annak eldöntésére, hogy ezek a fehérjék képezhetik-e a jövőben antivirális terápia alapját.

Kolosztrum és immunglobulinok

Sokan kimondva, kimondatlanul idegenkednek a kolosztrumtól, mivel attól tartanak, hogy egy idegen állat (szarvasmarha) immunglobulinjai szájon át bevéve valamilyen nem kívánatos mellékhatással járhatnak.

A félelem abból a hitből táplálkozik, hogy az ember és a tehén annyira különbözik egymástól, hogy nyilván ez az immunglobulinjaikban is megmutatkozik. Az alapvető tévedés azonban ott van, hogy az ember és a szarvasmarha genetikai állományának több mint 80%-a azonos. 

De az elmélet helyet nézzük a tényeket. Minden ötezredik ember olyan betegségben szenved, melynek az a lényege, hogy az antitrombin alfa fehérje hiányzik a szervezetéből, ezért ezeknek a betegeknek a vére kórosan alvadékony, és ennek következtében élethosszig tartó véralvadás gátló kezelésre szorulnak.
Ha azonban közülük valaki megbetegszik és műtétre szorul, az alvadásgátló adását fel kell függeszteni és helyette az antitrombin alfa szükségletét infúzióval kell pótolni.

Ezt idáig emberi vérkészítményekből vonták ki, ami nagyon drága és alacsony hatékonyságú eljárás volt.

Kiderült azonban, hogy a kecsketej is tartalmazza az antitrombin alfát, ami megegyezik az emberi vérből kivont antitrombin alfával. A különbség csupán annyi, hogy 150 kecskéből álló állomány képes annyi antitrombin alfát termelni, ami egy háromszáz millió lakosságú ország teljes igényét kielégíti. Az anyagot nem szájon át, hanem infúzióban adják, a készítmény már forgalomban van ATryn néven.

Úgyhogy ne tessék félni a kolosztrumtól, mert nincs rá semmi ok. Sőt, ha lenne sertés kolosztrumunk is, akkor a H1N1 influenzától sem kellene félnünk, mert mint tudjuk ez a törzs a sertésekből jött át az emberekbe, de a sertések egyáltalán nem betegek, tehát az ő anitestjeik és kolosztrumuk tökéletesen megvédi őket, és megvédene minket is ez ellen a vírus ellen. A sertések genetikai állománya egyébként még közelebb áll hozzánk, mint a szarvasmarháké. Hamarosan azonban ennél furább dolgokat is meg kell majd szoknunk.

Ma már pl. dohány növénnyel termeltetik a hepatitis B vírus elleni vakcinát, kanyaró elleni vakcinát termeltetnek salátában, és veszettség elleni vakcinát termeltetnek burgonyában és paradicsomban. Bizonyos rizsfajtákkal pedig anyatej fehérjéket termeltetnek, tehát a kolosztrum ellenzők véleménye már mosolyt sem érdemel.

Kolosztrum a természetes védelem

A kolosztrum kialakulása az emlősök fejlődésével egyidejű és az idők során folyamatosan alkalmazkodott környezeti körülményeinkhez.  2000 évvel ezelőtt Indiában a kolosztrumot már betegek gyógyítására használták, a kolosztrum fantasztikus tulajdonságai miatt nyilvánították a tehenet szent állattá.

Európában egy 1803-ból származó enciklopédia megerősítette jótékony tulajdonságait. Goethe és Schiller háziorvosa, Dr. Hufeland felismerte a kolosztrum nagyszerű tulajdonságait és használta betegei immunrendszerének megerősítésére. A II. világháború előtt vidéken köztudott volt, hogy betegség esetén a tehenészetekbe küldtek el egy családtagot, hogy megtudakolja, van-e frissen ellett tehén, amely kolosztrumot adhatna.

 

A colostrum egy olyan speciális étrend-kiegészítő, amely olyan anyagokat tartalmaz, melyek már szinte egyáltalán nem találhatók meg mindennapi étrendünkben. Mivel a születendő borjú a placentán keresztül nem kap immunglobulint a vemhesség folyamán, így az első immunizációt a kolosztrumon keresztül kapja meg. Ez a folyamat a születést követő első órákban átadott nagy mennyiségű immunglobulin és növekedési faktor.

Mero professzor, a finnországi Yvaskyla Egyetemről és egy tudóscsoport a Kiel Egyetemről bebizonyították, hogy a kolosztrum alkotóelemei az emberi bélrendszeren keresztül bejutnak a véráramba. Mivel a kolosztrum alkotóelemeinek szóban forgó DNS szekvenciái az ember és a szarvasmarha esetében azonosak, a kutatók azt is bizonyították, hogy ezek az elemek felszívódnak és hasznosulnak az emberi szervezetben is.

A kolosztrum kortól függetlenül minden ember számára adható. A szervezet meglévő hiányosságait kiküszöböli, az ellenálló képességet növeli és elősegíti a gyógyulási folyamatot. Az előzőekben említetteket figyelembe véve a kolosztrum növeli a pszichikai és a fizikai teljesítőképességet és hozzájárul az egészséges életmódhoz.

Miért jó a gyerekeknek?

A gyermekek immunrendszerét a sorozatos fertőzések, betegségek természetszerűen legyengíthetik, fertőzéses gócokat hoznak létre. Sok kiskorúnak meglehetősen gyakran, akár heti rendszerességgel gyullad be a torka és ez újabb szövődményekhez vezethet. A hagyományos, tüneti gyógykezelés sok esetben nem segít az újra és újra megbetegedő gyermekeken. A kolosztrumot szedő gyerekek viszont ellenállóbbak lehetnek a fertőzésekkel szemben.

Telomeráz – „az örök” fiatalság forrása

A colostrum nem csak a fiatalok immunerősítésében játszik jelentős szerepet, az utóbbi években egyre többet hallani a telomeráz enzimről, amelyet szakemberek az „örök élet enzimjének” is neveznek.

A telomeráz enzim feladata az, hogy a sejtosztódás után a kromoszómavégződéseket helyreállítsa és meghosszabbítsa, így késleltetve az elkerülhetetlen sejthalált. A colostrum az egyetlen ismert anyag, amely tartalmazza a telomeráz enzimet. Ez azonban egyedül a folyékony kolosztrum termékben található meg.

Herpesz vírus vs. colostrum

A kolosztrum nagy mennyiségű laktoferrint tartalmaz, melyről tudjuk, hogy a vírusokat elpusztítja. A colostrum kedvező hatással bír herpesz esetén. Ilyenkor külsőleg és belsőleg is használjuk. Bő nemzetközi szakirodalom foglalkozik a herpesz vírus elleni jótékony hatásával.

Néhány szakvélemény nemzetközi kiadványokból:

A colostrum olyan vírus ellenes antitestet tartalmaz, amely virális kórokozókat támad meg. A colostrumban vírusellenes hatóanyagok széles skáláját találtuk meg. Ez a tanulmány az Amerikai Egyesült Államok Központi Fertőzéskutató Intézetében, Atlantában, Georgia Államban készült (CDC)

- Dr.E.L. Palmer, et.al.;Journal of Medical Virolog

A colostrum aspecifikus gátlótesteket tartalmaz, amelyek a felső légúti betegségek széles skálája, különösen az Influenza vírus ellen védelmet nyújtanak. A colostrumot a szakirodalom főleg az Ázsiából származó Influenza vírus ellen kifejtett különleges hatásáért méltatja, amely állati/emberi mutációból keletkezett.

- Dr.Shortridge, et.al.; Journal of Tropical Pediatrics

Humán klinikai tanulmány: A tehéntől származó és orálisan szedhető colostrumban található immunfaktorok hatásosak a bélrendszerben található betegséget okozó organizmusok ellen. A tehén colostrumában található immunglobulinok szedése új lehetőséget kínál a (vírus és bakteriális) antigének által okozott bélrendszeri megbetegedések passzív immunizációjára.

- Dr. R. McClead, et.al;Pediatrics Research

Csak a colostrumban található retinsav bizonyult hatékonynak és redukálta a Herpesz vírus kolonizációját. Teljes gyógyulás nem volt megfigyelhető, azonban a retinsav hatásosan redukálja a vírusszámot (100-10000 víruskópia/ml plazma). Ilyen vírusszám mellett már a szervezet immunrendszere is képes megakadályozni a tünetek megjelenését.

- Dr. Charles Isaacs, et.al.;Experimental Biology, Science

Klinikai tanulmányok igazolták, hogy a tehénből származó colostrum immunglobulin tartalma gátolhatja az allergiás folyamatok kialakulását, illetve csökkenthetik az allergiás reakciókat.

- Drs. Tortora, Funke & Cast, Microbiology 

Orrcseppek 3. rész

A hatékony orrcsepp-használat és a spórolás érdekében először is tisztítsuk ki az orrot, amennyire csak lehet. Az erőteljes zsebkendőbe fújkálásnál jobb, ha a fürdőszobában meleg vízzel kimossuk. Előbb-utóbb sikerül minden váladékot eltávolítani, és szembesülünk vele: valóban a nyálkahártya-duzzanat az oka a dugulásnak.

Előfordulhat, hogy a reménytelenül eldugult orrot még kitisztítani sem tudjuk rendesen. Ilyenkor is jó szolgálatot tehet az orrcsepp. Fekve egy csöppet vagy egy fuvallatot engedünk az orrba, majd enyhe masszírozással és az orr szívogatásával segítünk eloszlatni a hatóanyagot. Várjunk két percet a hatásra. Ha így sem járunk eredménnyel, öt perc után megismételhetjük a műveletet.

Fontos, hogy mindenkinek külön orrcseppje legyen, így nem adjuk tovább a kórokozókat. Az üvegcse lehetőleg ne érje az orrot, mert elfertőzhetjük a gyógyszert is. Némelyik szert épp ezért tartósítóval látnak el, célszerűbb azonban e nélküli cseppeket vásárolni, mert annak további nem kívánatos hatásai lehetnek. A szerek tartósítva sem jók tovább, mint a kinyitástól számított négy hét. Ezután a maradékot el kell dobni.
Ha mégis tartósított készítmény mellett döntünk, ezekben leggyakrabban benzalkonium-klorid, klórhexidin vagy thiomersal található, melyek az orrnyálkahártyára kerülve bénítják a tisztogatásban fontos csillós hengerhám csillócskáinak hullámszerű mozgását. A segítséggel együtt károsítjuk az orr saját tisztító-mechanizmusait.

Az orrcseppeket hűvös helyen kell tárolni, mielőtt azonban becseppentenénk, kezünkkel melegítsük föl.
A spray formában beadható szerek használata egyszerűbb, könnyebben eloszlathatók, hatóanyaguk nagyobb felületen éri a beteg nyálkahártyát, elkerülhető vele, hogy pont az orrcseppes üveggel vigyük vissza a fertőzést. Lényeges előnye azonban, hogy nehezebben adagolható túl, amit a korlátlanul ömlő orrcsepp.

Orrcseppek 2. rész

Manapság olykor jogos az óvatosság, de divat is félni a vegyszerektől. Mégsem helyes, ha inkább az eldugult orrot választja az ember. Miért is fontos e kellemetlen tünet enyhítése?

Egyrészt az orrjáratok átjárhatóságával biztosítjuk a toroktájékot védő, orron át történő légzést, és megelőzzük a kihűlt, érzékeny légutak felül fertőződését további kórokozókkal. Másrészt az orr és melléküregei által termelt váladék könnyebben kiürül, így megelőzhető a középfül- és arcüreg gyulladás.

Az orrjárat elzáródását elsősorban nem a váladék, hanem az orrnyálkahártya duzzanata okozza. Igaz, a fokozott nyálkatermelés nem független ettől, mégsem várhatunk eredményt az erőteljes, sokszor már-már fájdalmas orrfújástól. A probléma megfelelő megoldása a nyálkahártya duzzanatának megszüntetése.

Úgy indul az egész, hogy csiklandozni, égni kezd belül a torkunk, és ez az érzés hamarosan ráterjed az orrunkba is. Pár óra múlva kezdődik a tüsszögés, a didergés, az izomfájdalom, az orrfolyás, az enyhe köhögés.

Készíthetünk az orr nyálkahártyájának kíméletes orrcseppet, házilag. Keverjünk két dl forralt vízbe negyed mokkáskanál konyhasót, és ebből cseppentsünk naponta háromszor a patikában kapható cseppentővel!

A pusztán sós vizes, fiziológiás oldatot tartalmazó orrcseppeknek vegyszer híján nincs mellékhatásuk, viszont nem is eléggé hatékonyak. Az orrcseppek hasonlóan hatnak - összehúzzák a gyulladt, duzzadt orrnyálkahártya ereit és javítják a keringést - de erőteljesebben. Kevesen gondolnak rá, de pont az ér összehúzó hatásból adódik az orrcseppek másik felhasználási területe: a nyálkahártya-lohasztó cseppek az orrvérzés csillapításában is hatásosak lehetnek.

Orrcseppek 1. rész

Az orr kinyitásának legjobb módszere, hogy a beteg otthon marad, jól befűt, melegen felöltözik, ideális esetben bebújik az ágyba és a fülére húzza a takarót.

Az orr kidugításának igen egyszerű módja a meleg lábfürdő. Készítsünk testhőmérsékletű vizet egy lavórba, majd kis adagokban óvatosan öntsünk bele forrót, egészen addig, míg a víz még épp elviselhetően forró nem lesz. A láb nem csak felmelegszik, a kitágult vérerek jobb vérellátást tesznek lehetővé, az orr és a légutak nyálkahártyáinak reflexesen - az idegi szabályzásnak köszönhetően - javul a vérellátása, ami segíti a gyógyulást. Az ellenkezője játszódik le, mint amikor valaki "lábról" fázik fel, és a légúti nyálkahártyák rossz vérellátása miatt azok hűvösebbek, így kevésbé működik az immunrendszeri védelem.

A hatást a vízbe cseppentett illóolajokkal lehet fokozni. Főként az eukaliptuszos, kámforos, mentás olajoknak van orrjárat nyitó hatása. Természetesen a kíméletes, sós vizes, kamillateás inhalálás is segíthet. Áldásos lehet az infralámpás kezelés is. Ha azonban mindez nem segít, netán úgy érezzük, hogy egy kis nátha miatt nem lehet mindjárt beteget jelenteni, kénytelenek vagyunk erőteljesebb módszert alkalmazni, ami többnyire nem más, mint az orrcsepp.

A reménytelenül eldugult orrot szinte pillanatok alatt kidugítja egy jól irányzott cseppentés vagy sprayfuvallat. Valóságosan fellélegzik az ember, s ha egy idő múlva ismét bedugul, kézen fekvő, hogy megint az orrcsepp a segítség.

Bizonyára sokan elképednének, ha valaki ezekről az igazán kis mennyiségben használatos mindennapi csodaszerekről azt állítaná, hogy függőséget okoznak vagy komoly káros hatásuk lehet. Mások viszont már olvashattak is róla. Mégis mi az igazság?

A válasz bizonyára megnyugtatóan hangzik majd. Ahhoz azonban, hogy valóban jól éljünk e szerekkel, előbb feltétlenül tájékozódni kell. Az igazság szabaddá teszi az embert - tartja a bölcsesség - orrjáratait nem különben.

A spanyolnátha 1918

A spanyolnátha ("La Grippe") 1918–19 -ben az influenza A vírusának első és egyúttal legpusztítóbb világméretű járványa volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 20–40 százalékát megbetegítette. Már 1918 -ban több áldozatot követelt, mint az egész első világháború; a két évben mintegy 50 millió (a legszerényebb becslések szerint 20 millió, a legdurvábbak szerint 100 millió) ember halt meg a járványban. Ezzel a „teljesítményével” a spanyolnátha az emberi történelem legtöbb áldozatot szedett járványa. A kórokozóvírus hatékonysága és gyors terjedése a többszöri mutáció eredménye: az áldozatok jobbára védtelenek voltak az új betegséggel szemben.

Egyesek párhuzamot vonnak a spanyolnátha és a madárinfluenza között, mondván, hogy mindkettő madarakról terjedhetett át az emberekre. Az ilyen összehasonlítást megkönnyíti, hogy a spanyolnátha kitörésének helyét és körülményeit nem sikerült megállapítani. Nevét részben onnan kapta, hogy először Spanyolországban írták le, részben pedig onnan, hogy más országokban nem közöltek jelentéseket az áldozatok és fertőzöttek számáról, csak Spanyolországban.

Úgy vélik, felszíni antigénstruktúrája H1N1 típusú volt; ezeket a felszíni vírus antigéneket nyolcvan év után reverz genetikai módszerrel sikerült rekonstruálni. A madárinfluenza és a spanyolnátha rekonstruált vírusát összehasonlító kutatók mindössze két aminosavnyi különbséget találtak azok felszíni proteinje, a hemagglutin összetételében, ez a két különbség azonban elegendő ahhoz, hogy a madárinfluenza vírusa ne terjedjen emberről emberre. A madárinfluenza vírusa ugyanis a mélyen a tüdőben található, úgynevezett 2,3-sziálsav cukorhoz kötődik, a spanyolnátháé viszont az orrban és a torokban is megtalálható 2,6-sziálsav cukorhoz.

A betegség egyeseknél gyorsan vérzéses tüdőgyulladássá fejlődött, és gyakran alig néhány óra alatt halálhoz vezetett: a vírusos pneumonia különösen a 20–40 éveseket sújtotta. Ezt egyes kutatócsoportok azzal magyarázzák, hogy az áldozatok immunrendszere túlreagálta a fertőzést, és elpusztította a tüdőszöveteket. Az idősebbek és a kockázati csoportok tagjai – idült kórokban, anyagcsere-betegségekben szenvedők stb. – halálát inkább a másodlagos, bakteriális tüdőgyulladás okozta.

Híres áldozatai, többek közt IV. Károly, magyar király, Kaffka Magit írónő és kisfia, Guillaume Apollinaire francia költő, író, grafikus, Edmond Rostand francia költő, drámaíró, Egon Schiele osztrák festő és felesége, William Walker, a 20. század első felének legismertebb angol búvára.

A spanyolnáthát több esetben hasonlították már a 2009 elején Mexikóban megjelenő sertésinfluenzához. Többek között azért, mert mindkettő a nyár közeledtével gyengülni kezdett, és ezért a tudósok szerint télre az új influenza járvány is erősödni fog. Illetve a madárinfluenzától eltérően mindkettő emberről emberre is átterjed.

A sertésinfluenza, melyet a sertéspopulációkat megfertőző Orthomyxovirus okoz. A vírus nemzetközileg ismert angol rövitése SIV - swine influenza virus. E csoport definíciója nem filogenetikai alapú. Az eddig izolált SIV-törzseket vagy az Influenzavírus C csoportba sorolták be, vagy az Influenzavírus A különböző altípusai közé.

Sertésinfluenza 1976-ban

1976. február 5-én Fort Dixben egy újonc katona arra panaszkodott, hogy fáradt és gyenge. A következő nap meghalt és később négy társa is kórházba került. Két héttel a katona halála után egészségügyi tisztviselők azt jelentették be, hogy a halálesetet sertésinfluenza okozta és egy ahhoz hasonló törzsről van szó, amely az 1918-as világjárványt okozta.

Ez nagy riadalmat okozott és az egészségügyi kormányzat hivatalnokai sürgettek, hogy Gerald Ford elnök határozzon minden amerikai beoltásáról a vírus ellen. Az oltási program késedelmesen haladt, de mire felhagytak vele, a népesség 24 százaléka megkapta az oltást.

A történethez hozzátartozik, hogy a Guillain-Barré szindróma mintegy 500 esetét – és a súlyos tüdőkomplikációk miatt bekövetkező 25 halálesetet – valószínűleg a vakcinára való immun patológiai reakció okozta. A szindrómával más influenza-vakcinákat nem hoztak összefüggésbe.

Meghűlés

A meghűlés kifejezés félrevezető. A gyermeket a meghűléstől féltő szülők sokszor túlságosan befűtenek a szobában, márpedig pont ezzel veszélyeztetik a nyálkahártyákat. Ezek főként a száraz levegőjű szobában válnak érzékennyé, s ha azután a gyerekkel sétálni megyünk, teljesen védtelen lesz a kórokozókkal szemben. Ügyelni kell tehát mérsékelt fűtésre, párásításra.

Éjszaka is inkább hűvösebb (16-18 °C) legyen a szobában, mint túl meleg. Ha viszont már sikerült összeszedni a megfázást, az egyenletes párás meleg jobban segít. Nem szabad megfeledkezni azonban az időnkénti szellőztetésről sem.

Szellőztetés idejére a beteg vonuljon a lakás másik helyiségébe, és akkor menjen csak vissza, ha a szoba levegője ismét kellemes meleg. Az orr ki- és bedugulása a legjobb "műszer" a megfelelő hőmérséklet mérésére. 

Mi az egészséges táplálkozás lényege?

Mi az egészséges táplálkozás lényege? Sokféleképpen próbálták már összefoglalni. A hozzáférhető irodalom egymásnak ellentmondó tanácsokat ad. Mindenki szeretne egészségesen élni és táplálkozni, azonban konkrét tanácsok nélkül ez nehezen sikerülhet, hisz nem lehet mindenki képzett egészségügyi szakember.

1. Fontos a változatosság!
Minél változatosabban, többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket. Ne ragaszkodjunk a megszokotthoz, ízleljünk meg más ételeket is, kipróbálás után mondjunk csak véleményt, ne legyenek előítéleteink. A sokszínű, nem gyakran ismétlődő ételsorokat tartalmazó étrend önmagában komoly biztosítékot jelent arra, hogy minden szükséges tápanyagot megkap a szervezetünk.

2. Kerüljük a zsírt!
Együnk kevésbé zsíros ételeket: a főzéshez, sütéshez inkább használjunk olíva olajat. Különösen fontos ez a keveset mozgók, az ülőfoglalkozásúak számára. Részesítsük előnyben a gőzölést, párolást, a fóliában, teflonedényben vagy fedett cserépedényben, mikrohullámú sütőben készítést a zsiradékban sütéssel szemben. Mellőzzük a rántást, kedvezőbb a kevés liszttel, keményítővel készített habarás.

3. Csökkentsük a só mennyiségét!
Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékelten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni. Különösen kerüljük a sózást gyermekeknél, mert az ekkor kialakult ízlés az egész életre kihat. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kevésbé sózottakat. Az ételek változatos ízesítésére sokféle fűszert használhatunk.

4. Figyeljünk oda az édességekre!
Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között, főleg nem helyette. Ételeinket egyáltalán ne, legfeljebb nagyon csekély mértékben cukrozzuk. Ahol lehet, cukor helyett használjunk mézet, természetes édesítőszereket (nyírfacukrot, sztíviát). Igyunk inkább természetes gyümölcs- és zöldséglevet, mintsem italokat, szörpöket. A kávéba, teába - ha egyáltalán szükséges - inkább mesterséges édesítőszert tegyünk. Ne szoktassuk a gyermekeket az édes íz szeretetére.

5. Tejtermékek!
Naponta fogyasszunk savanyított tejterméket (pl. sajtot, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot). A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk.

6. Gyümölcsök mindenek előtt!
Rendszeresen, naponta többször is együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét (salátának elkészítve, erre télen is van mód), párolt főzeléknövényt, zöldséget.

7. A gabonák és a köretek!
Asztalunkra mindig kerüljön teljes kiőrlésű gabonából készült vagy barna kenyér. Köretként vagy a fogás alapjaként inkább a párolt zöldségféléket válasszuk a burgonya, tészta helyett. Használjunk olyan gabonákat, amelyek vitaminokkal, ásványi anyagokkal telítettek: köles, hajdina, zab stb.

8. Napi 4-5 étkezés javasolt!
Naponta négyszer-ötször étkezzünk. Egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi táplálékmennyiséget. Együnk nyugodtan, kényelmes körülményeket teremtve, nem kapkodva. A főtt ételeket elkészítésük után mielőbb tálaljuk, ne tároljuk melegen órákig. Legyen meg a napi megszokott étkezési "menetrendünk", lehetőleg mindig azonos időpontban együnk.

9. Igyunk eleget!
A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható. Az alkohol káros, a szeszes italok energiafelesleget jelentenek táplálkozási szempontból, ezért is kerülni kell ezeket. Gyermekeknél a legkisebb mennyiségben is tilosak.

10. Vannak tiltott ételek?
A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek. Bőséges fogyasztásra javasolt: elsősorban gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, hal, továbbá barna kenyér, burgonya. Mérsékelt fogyasztásra javasolt: nem zsíros húsok és húskészítmények, zsírszegény tej és tejtermékek, zsiradékok (célszerű a zsír helyett az olaj, a vaj helyett a margarin), tojás, tészta, száraz hüvelyesek. Kerülni javasolt: édességek, fagylalt, cukrozott készítmények (befőtt, lekvár is), zsíros húsok, zsíros ételek, tejszín, cukor, cukros üdítők, só, tömény italok, sör, bor. Figyeljünk a csomagolt élelmiszereken feltüntetett energia- és tápanyagértékekre, egyéb összetételi adatokra, amelyek sok segítséget adnak az élelmiszerek kiválasztásában és az étrend összeállításában.

11. Kerüljük a vörös húsokat!
A vörös húsokat (marha, sertés) kerüljük, részesítsük előnyben a fehér húsokat: hal, szárnyas. A halak elkészítésében remek receptekkel gazdagította a gasztronómia világát a mediterrán konyha, amelyik nem paníroz, hanem olívaolajon, gyors hevítéssel készíti el a fogásokat.

12. A mozgás nagyon fontos!
A helyes táplálkozás esetén sem hanyagolható el a rendszeres testmozgás és a súlykontroll. Az energia- és tápanyag-felhasználásra egyszerű módszert jelent értékelésére a testtömeg mérése: a megfelelő táplálkozás mellett a kívánatos testtömeg alakul ki, ezt a célt kell elérnünk.

Influenzatörzsek

A H3N2 madárinfluenza vírus Kínában sertéseket is megfertőzött és Vietnamban is kimutatták sertésekben, növelve a félelmet, hogy új, az emberre veszélyesebb variánsok jelenhetnek meg, megteremtve egy pusztító emberi járvány vírusát. Az egészségügyi szakértők szerint a sertések emberi influenzavírusokat hordozhatnak, amelyek géncsere útján kombinálódhatnak a H5N1 törzzsel és kialakíthatnak olyan formákat, amelyek már emberről emberre is terjedhetnek.

A H3N2 a H2N2-ből fejlődött ki antigéncsuszamlás (antigenic shift) révén, és ez a vírus pusztított a világszerte kb. egymillió ember halálát okozó 2-es szintű pandémiában, az 1968-as és 1969-es hongkongi influenza járvány során is.

Az éves emberi influenzajárványok domináns törzse a H3N2. Mért ellenállása a standard vírusellenes gyógyszerekre, az amantadinra és a rimantadinra az emberi szervezetben 2005–re 91 százalékra emelkedett. 2004 augusztusában kutatók Kínában H5N1 vírust mutattak ki sertésekben.

2005-ben felfedezték, hogy a H5N1 Indonézia egyes területein akár a teljes sertéspopuláció felét is megfertőzhette, anélkül, hogy tüneteket okozott volna. Chairul Nidom, az Airlangga Egyetem trópusi betegségek központjának virológusa (Surabaya, Kelet-Jáva) is végzett független kutatásokat: a Nature cikke szerint megvizsgálta 10 olyan, egészségesnek mutatkozó sertés mintáit, amelyek olyan nyugat-jávai területekről származtak, amelyek szomszédságában madárinfluenzával megfertőzött baromfifarmok voltak. A minták közül ötben ott volt a H5N1 vírus. Ugyanabban a régióban azóta az indonéz kormány is hasonló eredményekre jutott. A régión kívül lakó 150 sertés mintái negatívak lettek.

Az influenza 2. rész

Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők. A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával, hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első egynéhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti.

 Test szerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szem körüli és -mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat. A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A betegnek, főleg gyereknek hányingere lehet, és esetleg hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy 5 napig is eltart. A bronchitis (hörghurut) és a köhögés azonban 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat.

A gyengeség és kimerültség még napokig, néha hetekig is fennállhat. A légutak sejtjeiben szaporodó vírusok nemcsak helyileg alakíthatnak ki akár közvetlenül, akár közvetve (a felülfertőző baktériumoknak kedvező helyzetet teremtve) súlyos elváltozást, hanem a véráramba kerülő toxikus anyagok révén életveszélyesen súlyosbíthatják a már meglevő, kóros folyamatokat (krónikus tüdő, szív és érrendszeri, vese-, anyagcsere-betegségek és immunhiányos állapotok). Az influenza fokozott veszélyt jelent a 60 évesnél idősebb emberekre is a gyengült immunológiai reakciókészség miatt.
 
A fertőzés egyik legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás. Ez lehet elsődleges, ekkor maga a vírus váltja ki, illetve másodlagos, mikor a vírusfertőzést követően baktériumok okozzák a gyulladásos folyamatot. Az első esetben magas a halálozási arány, a másodlagos tüdőgyulladásnál azonban az időben elkezdett megfelelő baktériumellenes kezelés nagy arányban gyógyuláshoz vezet. Az influenza okozhat ezenkívül még izomgyulladást, idegrendszeri gyulladásokat, szívbetegeknél EKG eltéréseket, valamint gyermekek esetében croup-szindrómát, de az alábbiakban felsorolt szövődmények jelentősége a tüdőgyulladáshoz képest csekély.

Legfontosabb az influenza kezelésében, hogy a beteg maradjon ágyban, pihenjen, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. A súlyos tüneteket mutató, de szövődménymentes betegek paracetamolt, aszpirint, ibuprofent vagy naproxent szedhetnek. A Reye-szindróma (influenza fertőzést követően kialakuló tünetegyüttes, mely agyi elváltozásokkal és a máj zsírosodásával jár együtt) veszélye miatt a gyerekek ne kapjanak aszpirint: szükség esetén paracetamol és amidazophen adása elfogadható. A közönséges megfázásnál is alkalmazott szerek, pl. orrdugulást oldó szerek vagy az inhalálás mérsékelhetik a tüneteket.

A fertőzés megelőzésének egyetlen hatékony módja az időben elvégzett védőoltás.
 
Az influenza elleni oltásoknak az elsőrendű célja, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet, valamint akiknek megbetegedése és munkából való kiesése az ország működése szempontjából nehézséget okozna.
 
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vakcinatörzsek és az adott járványt okozó törzsek kellő egyezése esetén az oltott egészséges felnőttek 70-90%-ában bizonyulnak hatékonynak a betegség megelőzésében. A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39%-kal, az össz halálozási gyakoriságot 35-57%-kal csökkentheti.

A Magyarországon forgalomban lévő influenza vakcinák kizárólag inaktivált vírust, vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést. Valamennyi készítményről elmondható, hogy csak igen ritkán lépnek fel olyan nem kívánt mellékhatások, - mint láz, fejfájás - melyek a vakcina beadásával összefüggésbe hozhatók. Helyi reakció (bőrpír, duzzanat az injekció helyén) az oltottak mintegy 20%-ában jelentkeznek, de ezek a reakciók általában enyhék és 48 órán belül elmúlnak.

Az influenza 1. rész

Az influenza vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.

Minden évben, késő ősztől tavaszig találkozunk az influenzavírus által okozott, a légutak megbetegedésével járó, széles körben kirobbanó járványokkal. A betegség világszerte előfordul. Magyarországon a 2003 tavaszi influenzajárványban 430 ezer beteget regisztráltak. A korábbi években lezajló nagy járványok közül 1950 és 2000 között tíz járványban egymillióan vagy annál is többen betegedtek meg, három influenzajárványban pedig a kétmilliót is meghaladta a fertőzöttek száma.

A klasszikus világjárványok kórokozói közül az influenzavírusok A és B típusai maradtak azok, amelyek változatlanul évről-évre a legnagyobb számú megbetegedést okozzák. Az A típuson belül a szerkezeti adottságokból és állatvilági elterjedtségéből eredően olyan altípusok keletkezhetnek, melyek a 20 millió ember halálával járó 1918/19 évi spanyolnáthához hasonló világjárványt is képesek kiváltani.

Mind az A, mind a B típusú influenza vírusrészecskék (virionok) fertőző- és kórokozó-képességét alapvetően a felületükön elhelyezkedő H és N jelű fehérjék (antigének) határozzák meg. Az általuk kiváltott immunreakciók képesek a fertőzés megakadályozására. Ezeknek a fehérjéknek a szerkezete nem stabil. Éppen a fertőzések folyamán kialakuló immunreakciók sorozatos behatása eredményeként csak azok a virionok maradnak fertőzőképesek és tudnak terjedni, amelyek felületén genetikai változások révén némileg módosult szerkezetű antigének keletkeznek. Ebből ered az influenza A és B vírusok állandó változása és ennek következménye, hogy egy adott évben átvészelt influenzafertőzés vagy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem véd a fertőzésektől a következő években.

Az állandó kisfokú változékonyság mellett az influenza A vírus felületi antigénjei teljesen ki is cserélődhetnek az emberi és állati influenza A vírusokkal történő kettős fertőzések kapcsán. Az ilyen genetikai kölcsönhatás eredményeként alakult ki az influenza A vírusnak az az altípusa, mely a fentebb említett spanyolnátha kórokozója volt, és azok az altípusok, melyek jelenleg is emberi megbetegedéseket okoznak (H3N2 és H1N1 altípusok).

Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok is a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén terjednek (cseppfertőzés). Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, szociális otthonok) tagjainak többsége eshet ágynak egyik napról a másikra az influenza következtében. Helyi járványok néhány nap alatt kialakulhatnak. Országos járványok hazánkban általában januárban vagy februárban kezdődnek, és 8-10 hétig tartanak.

A WHO világjárvány riasztási skálája

1. fokozat:

Az emberi esetek kis kockázatát jelenti, az állatokat megfertőző vírus emberre nem terjed át.

2. fokozat:

A vad- vagy háziállatok között terjedő vírus néhány esetben emberre is átterjed.

3. fokozat:

A vírus korlátozott gócokban aktívan fertőz, de nincs tömeges emberről emberre terjedő fertőzés.

4. fokozat:

Az állati eredetű vírus bizonyítottan képes járványt előidézni egy emberi közösségben. Ebben a fokozatban még nem tartják elkerülhetetlennek a világjárványt.

5. fokozat:

A betegség ugyanannak a térségnek több mint két országában önálló gócokban alakul ki. Küszöbön áll egy világjárvány és igen kevés idő van a felkészülésre.

6. fokozat:

Hivatalosan megállapítják a világjárvány kialakulását. Ehhez arra van szükség, hogy a vírus a világ két különböző régiójában önálló gócokban fertőzzön. 

Mi az a pandémia?

Pandémia, világjárvány, oltóanyag. Nap, mint nap halljuk ezeket a szavakat, kifejezéseket a Tv-ben, rádióban, újságokban, legtöbbször eltérő szövegkörnyezetben. A pandémia görög eredetű szó, a „pan” – minden, „démosz” – nép szavakból álló mozaik szó.  Alapvetően olyan fertőzés okozta járványra utal, mely több országban, több kontinensen van jelen. A történelem során több világjárványról vannak feljegyzéseink, ezek közül a legkiemelkedőbbek:

- első feljegyzés: 1580
- 1889: H3 vírus
- 1918-1919: H1N1 (spanyolnátha)
- 1957: H2N2
- 1968: H3N2 (hongkongi influenza)

Kutatók becslései szerint a spanyolnátha idején kb. 500 millióan fertőződtek meg a vírussal, és kb. 50 millióan haltak meg. A halálozás oka sok esetben a bakteriális felülfertőződés volt (tüdőgyulladás).

Nagyon sok gyógyszercég foglalkozik olyan készítmények kifejlesztésével, melyek segítik a gyógyulást az influenzás betegeknél. Több ilyen készítmény létezik ma már, azonban az elmúlt években többségükkel szemben rezisztenssé váltak a vírusok, azaz már nem hatnak rájuk a korábban kiváló eredményeket elérő gyógyszerek. Az influenza járványok közös tulajdonsága, hogy a vírus cseppfertőzéssel terjed, a nyálkahártya sejtjeiben szaporodik.

Az influenza főbb tünetei:

- magas láz
- izom fájdalom
- ízületi fájdalom
- köhögés
- torokfájás
- fejfájás

A betegség általában 7-10 napig tart.

Az influenza vírusok szerkezete évről-évre változik, ezért kell mindig új oltóanyagot készíteni. Ezek a változások rendszerint kicsik, de ahhoz éppen elegek, hogy a szervezet ne tudjon automatikusan védekezni velük szemben. Olykor-olykor azonban a vírus nagyobb változáson megy keresztül. Ez akkor fordulhat elő, ha pl. egy emberi és egy állati vírus találkozik és kombinálódik. De bekövetkezhet olyan esetben is, ha az emberi vírus nagyobb mutáción, átalakuláson megy keresztül. Ezekben az esetekben alakulnak ki a fertőzőbb és súlyosabb betegség lefolyást eredményező vírus törzsek.

A WHO azért kezd el igen korán már „riogatni”, mivel attól tartanak, hogy a járvány több embert fog megfertőzni, mint általában a szezonális influenza járványok. A több megbetegedés több halálesettel is járhat, illetve gazdaságilag is megterhelheti a leginkább érintett országokat. Ha sok a beteg, kevesebben dolgoznak, csökken a termelés, ráadásul megnőnek az egészségügyi kiadások. Az influenza vírussal szemben rendkívül fontos a felkészültség. Erős immunrendszerrel védekezhetünk a leghatékonyabban. 

A védőoltás hatsásossága is döntően az immunrendszer állapotának függvénye. Legyengült immunrendszer esetében az oltóanyagra csak gyenge immunválasz érkezik, így az oltás nem nyújtja azt a védelmet, amit elvárnánk tőle. A jól működő immunrendszer hatékony immunválaszt ad az oltással szemben és ez az, ami megvédi az embert a valódi vírus fertőzéstől. Érdekes módon az éremnek ezt az oldalát nem nagyon hangsúlyozzák.

Az influenza, de több más vírus is annyira igénybe veszi a szervezet immunrendszerét, hogy gyakran a vírus betegség után másodlagos fertőzések (felülfertőződés) jönnek létre, amit olyan baktériumok okoznak gyakran, amik egyébként száj és torokflóránk természetes lakói, de a legyengült immunrendszert kihasználva elszaporodnak és súlyos másodlagos szövődményeket okoznak: mandula gyulladás, középfül gyulladás, torokgyulladás, hörgők gyulladása, tüdőgyulladás, stb. Ezek ellen már antibiotikumokkal kell védekeznünk, mert ezekkel szemben az antibiotikumok hatsásosak lehetnek, míg a vírusra teljesen hatástalanok.

Az immunrendszerünket pedig nagyon jól erősíthetjük C-vitaminnal, olajfa levél kivonattal, omega 3-6-9 zsírsavakkal, flavonoid készítményekkel, zöldségek fogyasztásával (klorofill), fermentált árpacsíra fogyasztásával (Green Magma), vagy a Super Greens zöld itallal.

Az alkohol, a dohányzás, a stressz és a mozgásszegény életmód negatívan hat immunrendszerünk működésére és ez mondható el a nehéz, zsíros, szénhidrát és kalória dús ételekről is. Végül is a végső szót mindig az immunrendszer mondja ki. Tőle függ, hogy elkapjuk-e a fertőzést, vagy ha elkaptuk, a lefolyása tünetmentes, enyhe, közepes, súlyos vagy nagyon súlyos lesz. És ebbe szerencsére van beleszólásunk.